Az ördög, a trollok, a csodaszarvas és a többiek – legendák a világ fürdőiről

Nagy Britannia királyi üdülőhelye a híres és hosszú múltra visszatekintő Bath. A város az Avon folyó partján fekszik, Londontól 166 km-re. Rómaiak alapította település, a meleg vízforrásokat, melyeket a hagyomány szerint Bladud brit király tárt fel 863-ban, a rómaiak csaknem 400 éven keresztül élvezték. A legenda szerint a kelta Bladud király fedezte fel a hőforrás gyógyító erejét 860-ban. Ugyanis, amikor kiderült róla, hogy leprás, elüldözték királyságából és Bath településen kötött ki. Ahogy a társául szegődött disznó, úgy ő is meghempergett a későbbi Bath meleg iszapjában és „láss csodát”: meggyógyult. Az i.sz. 1. században a rómaiak fürdőt építettek a forrás körül, és templomot emeltek Sulis Minerva tiszteletére. A forrás gyógyhatásának hírét az apátság középkori szerzetesi is terjesztették, de igazi hírnévre akkor tett szert, és lett divatos fürdőváros, amikor Anna királynő 1702-ben itt kúráltatta magát.

Izland a gejzírek, források és a gyógyfürdők szigete. A fürdőzésnek itt nagy hagyományai vannak, nem maradt tehát történelmük ezen szegmense legenda nélkül. Az izlandiak jelentős része hisz a mitikus lények, a tündék létezésében és a legenda szerint találkozunk is tündérekkel, törpékkel és hatalmas trollokkal, ha a mesebeli lények hajlandóak megmutatni magukat. A tündék többsége állítólag Hafnarfjördur városának vulkanikus sziklái között él. Hasonló hírű az a térség, ahol a híres Kék- lagúna található. A különleges fürdő páratlan élmény biztosít, ezért, ha Izlandon járunk vétek lenne kihagyni a sós vizű termálfürdőt. A millió évekkel ezelőtt megszilárdult lávatenger közepén gőzölög a 35-40 fokosra szelídült tejfehér színű termálvíz. A víz fenekén iszapot érezhetünk, amit akár az arcunkra is pakolhatunk gyógy-terápiás céllal.

A német nyelvterületeken könnyű megtalálni a fürdővárosokat, hiszen a legtöbb neve a fürdőt jelentő "Bad" szócskával kezdődik. Ide tartozik (a kissé kimondhatatlan nevű) karintia fürdőváros, Bad Kleinkirchheim is. A legenda szerint Bad Kleinkirchheim termálvizének gyógyerejét egy helyi nemes menekülés közben fedezte fel. Pfalzgraf Poto 1055-ben a Kirchheimi-völgyben menekült, szomját egy forrásnál csillapította, majd észrevette, hogy a víz sebei gyógyulását is segítette. A hír hallatára a korábban lakatlan völgy hamar benépesült. A gyógyító forrás védelmére egy kápolnát építettek Szent Katalin tiszteletére. A kápolna még ma is látható a róla elnevezett Sankt Kathrein-i fürdő felett. A település első "fürdőjét" a 17. században építették. Az 1762-ben kiadott helyi fürdőszabályzat háromhetes kúrát javasolt a gyógyulni vágyóknak. Bad Kleinkirchheim gyógyvizét a 19. században már újsághirdetés reklámozta, ebben a fürdőzés mellett már szállást is kínáltak a vendégeknek. A városka hatalmas fejlődésen ment át napjainkig, és Bad Kleinkirchheim mára Ausztria 20 legnépszerűbb üdülőhelyének egyike!

Franciaországban sincsenek híján a legendáknak. A rómaiak alapították Dax vagy más néven „Aquae Tarbellicae” városát, és hamar elkezdték nagyra becsülni a termálvizét. A legenda szerint egy római katona nehéz szívvel hátra hagyta a kutyáját Dax-ban, aki ízületi gyulladásban szenvedett. Amikor visszatért – a csodálatos termálvíznek köszönhetően –, a kutyája kitűnő egészségnek örvendett. Termálvizének és az Adour folyóból származó gyógyhatású iszapnak köszönhetően Dax Franciaország egyik leghíresebb fürdővárosává vált, amely reumatikus és visszérproblémák kezelésére specializálódott.

Pamukkale forrása és fürdője egy csodás, egyedülálló természeti képződmény, mely Törökországban található, az UNESCO világörökség része. Neve szó szerinti fordításban gyapotvárat jelent. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, kálcium-hidrokarbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 35 oC forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet már az ókorban is látogatták, mint gyógyfürdőt. Sőt, legenda is íródott róla. A história szerint II. Euménosz király lánya váratlanul megbetegedett, és a tudós doktorok nem találták baját. A király jutalmat ajánlott annak, aki meggyógyítja. Egyszer felbukkant egy idős orvos, aki azt javasolta a királynak, vitesse leányát a közeli hegyre, ahol gyógyító erejű forrás fakad, a leány vegyen fürdőt és igyon a vízből. Miután a király lánya valóban meggyógyult, II. Euménosz várost építtetett a helyre fürdőkkel.

Mintha csak a békebeli múltba repülnénk vissza, az Osztrák-Magyar Monarchia romantikus, elegáns és felkapott üdülőhelyei – Karlovy Vary, Marianske Lazne és Janske Lazne – ma Csehország legkedveltebb fürdővárosai. Az ország északnyugati csücskében fekvő Karlovy Varyt IV. Károly német-római császár alapította az 1370-es években, s Európa első gyógyhelye lett, virágkorát a XVIII-XIX. században élte, olyan nagyságok fordultak meg itt, mint Goethe, Beethoven, Gogol, Arany János, Liszt Ferenc. A fürdő alapításáról szóló legendák szerint IV. Károly király a környéken vadászott, meglátott egy csodálatos szarvast. Hosszú ideig üldözte a vadonban, miközben az ágak és levelek felsértették testét. Hirtelen egy ködös völgybe ért, ahol egy meleg forrás gőzölgött. Mivel a szarvas eltűnt szemei elől, a király elhatározta, hogy amíg beéri a kísérete, addig megfürdik. Ahogy beleereszkedett a vízbe, észrevette, hogy a sebei begyógyulnak. Ezen fölöttébb elcsodálkozott, és elrendelte, hogy e helyen várost és fürdőt építsenek.

És végül jöjjön a történet, amelyet mindenki ismer, aki megmártózott már a Harkányi Gyógyfürdő kénes vizében. A harkányi gyógyvíz keletkezését elmesélő vers a fürdő falain is olvasható. Eszerint élt egyszer egy özvegyasszony, akinek volt egy leánya, a szépséges Harka. Ez a lány olyan gyönyörű volt, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta. Ígért az anyjának fűt-fát a lányért cserébe, és mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az özvegyasszony okos nő lévén alkut ajánlott az ördögnek, azt mondta, ha éjjel kakasszóig felszántja a kőhegyet, akkor övé lehet a lány. Az ördög esti harangszókor neki is fogott a munkának. Éjfélkor kiment az öregasszony, és látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta. Nagyon megijedt, hogy az teljesíti a feladatot és elviszi a lányt, de egyszer csak eszébe ötlött valami: bement a tyúkólba, és mint aki megbőszült, elkezdett éjfélkor kukorékolni. Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek mind egy szálig. Az ördög nem vette észre a cselt, azt hitte reggel van, úgyhogy elhajította az ekéjét, abból lett a Beremendi Szőlő-hegy. Ahol lerázta a földet a lábáról, ott lett a Siklósi hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és  bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még ma is kénes víz zubog, amelyet a  Harka lány után úgy hívnak: Harkány. Aki nem hiszi, járjon utána.