Aktuális akciók
Karácsonyi ajánlatokKarácsonyi ajánlatok Szilveszteri ajánlatokSzilveszteri ajánlatok Karácsonyi ajándéktippekKarácsonyi ajándéktippek Fürdőbelépő ajándékbaFürdőbelépő ajándékba További ajánlatok

Hazai fürdők a középkor sötétjében

2017. 09. 12. 20:00
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Magyarország fürdő nagyhatalmi státusza régi időkre vezethető vissza. Már az ókorban hódító rómaiak is imádták Pannónia hőforrásait, néhány száz évvel később pedig a törököket is rendkívül lelkessé tette a felbuggyanó gyógyító erejű víz. A „hazai vendégek” viszont sokáig nem törődtek a hódítások után ránk maradó fürdőkkel, sok közülük az enyészeté lett.

Csak a gyógyítás jöhetett szóba

A Római Birodalom bukása után, a sötét középkor kezdete nem igazán kedvezett a fürdők fejlődésének. Az ezredforduló után az egyház hatalma egyre nőtt, a papok pedig nem nézték jó szemmel a fürdőzést, paráználkodásként tekintettek rá. Ez persze nem jelenti, hogy a gyógyvizeket nem használták betegségek, mozgásszervi és egyéb panaszok esetén, de sajnos a fürdők közösségi szerepe megszűnt. Magányos kádfürdők és egyedül használható medencék kerültek használatra, szigorúan „orvosi javallatra”. A római fürdővel, illetve annak fenntartásával egyáltalán nem foglalkoztak. Az építmény nagy részének kő alapanyagát más építkezéseken hasznosították, a többit pedig hagyták leamortizálódni.

Ismerték a vizek gyógyító erejét

A kora-középkori első, gyógyvizekkel kapcsolatos kórházakra vonatkozó adatok szórványosak, nem sok maradt fent belőlük. Szent István király például 1015-ben keletkezett adománylevelében a pécsváradi bencés apátság kolostorához négy ápolót és nyolc fürdőszolgát rendelt. III. Béla felesége a 12. században fürdő építését rendelte el, amit eredetileg közfürdőnek szánt, de papi nyomásra végül az egyik rendnek adományozott gyógyítási célra. Az 1100-as években a máltai lovagok is alapítottak olyan kórházat a mai Császár fürdő környékén, amely már fürdőkúrára is alkalmat adott. Szent Margit a legenda szerint a mai Gellért-fürdő vízében gyógyította a leprásokat és a bélpoklosokat, de a későbbi margitszigeti apácák is előszeretettel ápolták betegeiket a budai gyógyvíz segítségével. Szimplán élvezetből azonban ez idő tájt senki sem fürdőzött, sőt megvetendőnek számított ennek még a gondolata is. A gyógyvizek hasznosításának tehát talán nem okozott kárt a sötét középkor bigottsága, de a közfürdőknek és a hozzá tartozó építészeti remekeknek mindenképpen.
Hazai fürdők a középkor sötétjében

A törökök hozták újra divatba

A magyarországi fürdők újabb „aranykora” a török hódoltság idején következett csak, amikor törökök ilidzsái még a kor embere számára is meghökkentő, de ugyanakkor csodálatra méltó újítást hoztak. A törökök saját szokásaiknak megfelelő fürdőket építettek, melyek a tisztálkodáson túl vallási célokat is szolgáltak. Külön érdekesség, hogy a magyarországi fürdők építésekor nagyon sok „helyi” specialitást is beleépítettek a fürdőbe, így például a Király fürdő kőoroszlánjait. A törökök távozása után sokáig katonák gyógyítására, pihenésére használták a törökök által épített fürdőket, a közfürdő funkciót csak a 19. század második felében, nehezen szerezték vissza.
Hazai fürdők a középkor sötétjében
Király Gyógyfürdő

Szóljon hozzá