A japánok rajonganak budapesti fürdőinkért!

A Magyar Turizmus Zrt. japán képviselete tavaly esszépályázatot hirdetett meg, melyre 37 pályamű érkezett a külképviselethez. Az elbírálásában egy híres, a közép-európai turizmusban is jártas újságírónő, Ms. Hiromi OKISHIMA segédkezett. Az öt legjobb írást el is érhetjük az itthon.hu-ról!

Az esszékből kiderül, hogy fővárosunk hangulata és történelmi múltja mellett az olyan hungarikumok ragadják meg a hazánkba látogató japán turistát, mint a libamáj, a tokaji aszú, a magyar méz vagy a Herendi porcelán. Ezek mellett ? s ez már a budapesti fürdőközönségnek is feltűnhetett ? gyógyfürdőinknek is nagy rajongói.

Ez nem véletlen, hiszen az ő országukban is nagy hagyománya van a fürdőkultúrának.

A tradícionális japán fürdőt onszennek nevezik, ezek valamelyest hasonlítanak is a mi gyógyfürdőinkhez. Maga a szó: onszen hőforrást jelent, azokat a helyeket jelölték vele, ahol hévíz tört fel a föl alól. A legrégebbi onszent egyesek szerint már 1500 éve használják. Amiben eltérnek a mi fürdőinktől, hogy - bár a nagyvárosokban léteznek nagyobb, az európai típusú fürdők is ? általánosan mégis az autentikus, kis fürdőépületeket részesítik előnyben.

Ha tehát autentikus japán fürdőről beszélünk, az onszent kell szemügyre vennünk. Az onszen kizárólag természetes anyagokból: kőből és fából épül. Semmi csempe, a formák pedig a feng shui szabályai szerint többnyire lekerekítettek. A vízen gyakran tavirózsák, a medence körül általában burjánzó növényzet. Olyan, mintha valóban a természetben fürdőznénk. Százszámra találhatóak ilyen kis termálfürdők Japánban! Sokukhoz természetesen szálloda: pontosabban autentikus japán fogadó: rjókan is tartozik ? vagyis így néz ki egy wellness hotel japán módra. A legmenőbb rjókanokban a szobák erkélyén található egy-egy kis melegvízes medence, benne ejtőzve pedig az autentikus japán kertre nyílik kilátás.

Az egyik díjnyertes esszé írója több budapesti fürdőt is meglátogatott, közülük a Rudasról adott leírása fakaszthat kesernyés mosolyt ajkunkra: "kívülről nézve úgy nézett ki, mint egy kísértet járta ház (elnézést az érintettektől!), de a belső részét felújították, ami nagyon szép, rendezett." A szerző egyébként fürdőink javára írta, hogy vizük a japán onszenekhez képest kevésbé forró, s ezért jóval tovább lubickolhatott bennük.

A japánok egyébként meglepően sokat tudnak Európáról, mindenesetre biztosan többet, mint amennyire mi ismerjük a távol-keleti szigetországot.

Az írások alapján a japán turisták számára a gazdag magyar történelmi múlt, az építészet és hagyománytisztelet rendkívül vonzó és érdekes, a magyar embereket kedvesnek és udvariasnak tarják. Az esszék szerzői jellemzően Prága-Budapest-Bécs körutazás során látogattak el Magyarországra, és általában annyit tudtak az országról előzetesen, hogy a ?híres? Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A főváros szépségei közül a kilátás a Budai Várból, a dunai hajós esti városnézés és a Parlament épülete különösen lenyűgözte a szerzőket: egyikük azt írja, hogy ?az Országházat még messziről nézni is élvezetes, de belülről káprázatos?.

A Budapest klasszikus látnivalóival megismerkedő japán vendégek majd? mindegyike arról számolt be írásában, hogy a magyar fővárosnak különleges, egyedi hangulata van, ami miatt mindenképp érdemes ide visszatérni. Az egyik nyertes ezt azzal támasztja alá, hogy a japán turistákra oly jellemző ?szélesen és felületesen? városnéző mottót Budapesten kénytelen volt feladni, a város magával ragadó hangulata miatt.

Többen is megfogalmazták, hogy budapesti látogatásuk után egyértelművé vált számukra, hogy miért hívják a magyar fővárost a ?Duna gyöngyszemének?.

Ezeket az írásokat olvasva talán mindenki elgondolkodik azon, hogy milyen csodálattal nyilatkoznak a japán esszék szerzői a magyar fővárosról, miközben az itt élők hajlamosak elmenni a város szépsége mellett.