Európa leghosszabb vízicsúszdája épül meg Szegeden
Négy évszakos víziváros épül Szegeden! Tavaly nyáron a Gomba lebontásával megkezdték a szegedi fürdőfejlesztést, miután a városi közgyűlés áldását adta az aqualand-beruházás tulajdonosai közötti megállapodásra. A Hungvest beszállt a projektbe, így az önkormányzattal közös projektcég (melybe a város apporttálta a megítélésük szerint 1 milliárd értékű Ligetfürdőt is) már állami és unios pénzekhez juthatott.
A Ligetfürdő létesítményeit a már meglévő úszómedencék és a nemrég felújított szabadtéri élménymedence kivételével elbontják, a fürdő az építkezés ideje alatt is üzemelnek. Tehát a nyári strandszezont nem befolyásolja a beruházás, a Ligetfürdő medencéit zavartalanul lehet használni.
Szegeden épül majd meg Európa leghosszabb vízi csúszdája, a 27 méter magas toronyba lifttel lehet majd felmenni. A fedett élménymedencés fürdő-wellness komplexum négyszintes lesz, az alagsorban és a második emeleten lehet majd parkolni. Bizonyára igazán impozáns lesz, hiszen egy csigaházat formáló épületegyüttes is épül. A fürdő közel 3 és fél hektáros alapterületen 5 ezer négyzetmétert foglal majd el, a négy évszakos „víziváros" egyszerre 2500 vendéget képes majd fogadni. A gyógyászati részlegben nappali kórházat is kialakítanak. Tervezik, hogy a szegediek a csendesebb, délelőtti órákban kedvezményes jegyet vásárolhatnak. A megaépítkezés várhatóan 2009 végére fejeződik be és megnyitja kapuit a fedett, élménymedencés, négyszintes, fürdő-wellness komplexum. Egyúttal a Hungvest felújítja a fürdővel szomszédos hotelét, a Forrást is.
Látványterv
A szegedi önkormányzet egymilliárd forintos értéken vitte be apportként a Ligetfürdőt abba a társaságba, amelyet közösen hoztak létre a Hunguest Hotels-szel az Aqualand megépítésére. A tervek szerint később a Hungvest "kivásárolja" az önkormányzatot a projektből, az ebből befolyó összegből pedig Szeged fedett uszodát építene a város egy másik részén.
A Hunguest Hotelsnél a beruházást infrastrukturális befektetésnek tekintik, értékét annyira becsülik, amennyire gazdaságosan lehet üzemeltetni, és amennyi hasznot hoz a mellette álló szállodájuknak. Ez tehát a cél: gazdaságosan működtetni és a jelenleginél jóval nyereségesebbé tenni a menet közben szintén megújuló Forrást – fejtette ki Hülvely István, a Hunguest Hotels igazgatója. – A fürdők megtérülése az egész országban indirekt – magyarázta –, mivel a települések csak pakolják bele a pénzt, ugyanakkor a környező szállodák, éttermek, és ezáltal az önkormányzatok adóbevétele gyarapszik. Szegednek sem az élményfürdőből származik majd elsősorban a bevétele, hanem abból, hogy centrális helyzetének és új fürdőjének köszönhetően fellendül a bel- és külföldi turizmus. Hülvely István úgy folytatta: az élményfürdőnek, remélhetően, lesz nyeresége, de korántsem akkora, mint amekkora a környezetében lecsapódik, hiszen becslések szerint Szeged adóbevétele csak az Aqualandnak köszönhetően 100-200 millió forinttal gyarapszik.
Arra a kérdésre, miért fog bele a szállodalánc olyan beruházásba, amelyhez 3 milliárd forintos önerőt kell letennie, és legjobb esetben is 15 év a megtérülése, azt válaszolta a vezető: a Forrásnak lesz akkora többletnyeresége, hogy megérje. Majd hozzátette, ez a haszon akkor is meglett volna, ha nem a Hunguest Hotels, hanem más építi meg a fürdőt. Az önkormányzat azonban nem akarta vállalni a beruházási kockázatot, nem akarta évente „beletolni" a pénzt a működtetésbe, a tőke- és kamattörlesztésbe, ezért szövetkezett velük. Arra a felvetésre, a szállodalánc nem pályázhatott volna uniós pénzre, csak egy önkormányzat, azt a választ kaptuk: uniós pénzek nélkül egy fürdő se épülne Magyarországon. S ha a szegedit nem a Forrás mellé terveznék, hanem valahol a városon kívülre, akkor a Hunguest Hotels-t nem érdekelné a projekt.
Látványterv
