Sárvári tervek első kézből

- A sárvári fürdőnek kiváló híre van, ezt az elnyert minőségi díjak is bizonyítják. Szolgáltatásai kitűnőek és szerteágazóak a gyógyászattól a wellnessig. Jól strukturált, ilyen széles szolgáltatási köre nincs egyetlen gyógyfürdőnek sem. A vendég-megelégedettség kiváló, a jelenlegi kapacitáshoz képest elég szépszámú a vendégsereg is. A probléma a hétfő-kedd-szerda-csütörtök, vagyis az emberek hétvégén nagyon sokan veszik igénybe a fürdőt, hétközben meg kicsivel kevesebben. A fürdőben nem csak a látható dolgok a lényegesek, hanem az eredményesség is. A hatékonyság és az eredményesség a leglényegesebb. Ezen a helyzeten van javítani való, de nem csak Sárváron. Az ország sok jelentős fürdője önkormányzati támogatással képes csupán eredményesen működni, bevételeik ugyanis nem fedezik a költségeket. Ezt lehet ideig-óráig tartani, aztán érdemes a hatékonysági vizsgálatokat elvégezni. Sárvár városa is nagyon sokat költött a fürdőre, részben a beruházás során és később is évente sok-sok millióval támogatta a fürdőt. Megtehette, mert a város olyan helyzetben volt a különböző fejlesztések révén. A városnak ezt az erőfeszítését sikernek könyvelhetjük el, mert a városban élők életminőségét javította a gyógyfürdő. A város vonzerejét is emelte a gyógyfürdő és ez jelentős beruházásokat hozott Sárvárra. A gyógyfürdő létrejötte óta jelentős szálloda kapacitás bővítések voltak. A gyógyfürdő hozott olyan közvetett eredményeket amelyek többletként az önkormányzatnál jelentkeztek.A városban is megindult ennek nyomán a városképi változás, a belvárosi rekonstrukció és a vár felújítása. Ez az idegenforgalmi orientációnak köszönhető. Ezzel egyidejűen megmaradt az ipar is, mert ahol az emberek kiegyensúlyozottak és jól érzik magukat, azokkal könnyebb dolgozni az iparban is. Az öt évvel ezelőtti szándék, összességében eredményes volt. Ebben a folyamatban a fürdő láthatóan eljutott odáig, hogy a kapacitásából adódóan a hétvégi és az ünnepi csúcsokat teljesítette, de a kapacitás korlátai miatt valamilyen szinten nem sikerült olyan hatékonyan működnie, mint ami elvárható lett volna tőle. A képviselő-testület hatékonyság növekedést vár a fürdőben. Nem szolgáltatási hatékonyság növelést, hanem közgazdasági hatékonyság növelést. Költségracionalizálást és költségcsökkentést, amiben komoly lehetőségek akadnak még.

- Nem így fogalmaznék, mert nem erről van szó. Szépen lassan, a nyitástól kezdődően a külső környezet egyre szorította a nadrágszíjat. Ezt követni kellett volna a fürdőn belül is. Ebben sok minden benne van, anélkül, hogy bántanám az elődöket. Találtam néhány dolgot, amin lehet javítani az üzemeltetésben és az energiagazdálkodásban. A gyógyászati kapacitást 30-40%-kal lehetne növelni változatlan struktúrában. A mostani 120 ezres leadott, jelenlegi kezelést 40-50 ezerrel lehetne növelni. Ez azokat az időszakokat használná ki, amelyek jelenleg hétköznap gyengébb forgalmúak.

- Ha önmagában az OEP-es szolgáltatás veszteséges is, de enélkül is működik a fürdő, a kapacitás nincs csúcsra járatva és az állandó költség is ott van, akkor a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele bővítendő. A fürdő költségszerkezetében nagyon sok az állandó kiadás – fűtés, világítás, szellőzés, vízforgatás, vegyszerek -, akkor is, ha abban egyetlen vendég sincs. A fürdő délelőtt 11 órára telik meg a legforgalmasabb napon is, 17 óráig szinten van és zárásig folyamatosan csökken a látogatottság. Ha a nem telt házas időszakokban tudunk még idehozni vendégeket, akkor növeltem a hatékonyságot. Marketinggel azokat az időszakot kell optimalizálni, amikor nincs elég vendég. Ha átadnak egy fürdőt, akkor azt a következő évben már újítani kell, beemelni valami újdonságot. A sárvári fürdőben az elmúlt öt évben nem történt ilyen innováció. A nyitás után egy évvel elérte a gyógyfürdő az 530 ezres éves vendégszámot. Mára a látogatottság visszaesett évi 450 ezerre. Két év alatt százezerrel csökkent a vendégek száma. Ez egyébként országos trend is, ahol nem újították meg a szolgáltatásokat. Minden évben valamit Sárváron is hozzá kellett volna tenni a szolgáltatásokhoz. Ezzel lehetett volna feljebb vinni a vendégszámot.

- Egyértelműen. Aki stratégiai tervet készít, annak tudnia kell 5-10 éves távlatban, hogy mikor mit emel hozzá a szolgáltatáshoz. A folyó kiadásokhoz mindig hozzá kell kalkulálni ezeket a beruházásokat. Azt nem ismerték fel itt eddig – és hazánkban még sok más helyütt -, hogy a termék fejlesztési-megtérülési életgörbéje nem nulláról, hanem egy mínusz szakaszról indul. Amíg kitalálok és fejlesztek valamit, addig csak ráköltök és ha kész, akkor kezd el megtérülni. A fürdő 2002-es nyitása előtt legalább hat évig költött rá a város. A látogatószám csúcsot egy év múlva elérte a gyógyfürdő, de már akkor folytatni kellett volna az innovációt. Fejleszteni minden pillanatban, hogy a termék életgörbe állandóan emelkedőben legyen. Ez egy ismert Nobel-díjas közgazdasági tétel, az innovációs kettős spirál elmélet. Kevés a statikus tudás, dinamikus ismeret is szükséges. Ráadásul, ha a működés is támogatást igényel, akkor többletforrás a megújulásra biztos nincs. Holott a többlettámogatás a tulajdonostól mindig arra kellett volna. A város számára ezek a befektetett pénzek pedig más területeken jelentkeztek adók és járulékok formájában. A gyógyfürdő szervezése annál bonyolultabb hogy néhány ezer ember jól érzi magát a vízben és nekik szervezünk programokat. Ezek mögött ott kell állniuk a közgazdasági hatékonyság mérési és értékelési rendszerének. Magyarországon még nem élnek ezzel a lehetőséggel, sem a fürdőknél, sem az egészségügyben, sem máshol. Ebben a napi megélhetésért küzdő, szűkülő gazdasági környezetben valódi megoldást a fejlődve előrelépés taktikája adhat. Az elmúlt évek elmaradt invesztícióit behozni most csak egy még nagyobb beruházással lehet. Ez történik most azzal, hogy egy újabb hárommilliárd forintos fejlesztési projekt indult el.