1848 emlékezete a fürdővárosok környékén

1848. március 15-re gondolva, vagy a forradalom történetéről mesélve kihagyhatatlan állomás a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum épülete. A múzeum kertjében és lépcsőjén ebben az évben is reggeltől várják a programok a fővárosiakat és a Budapesten pihenőket, akik bármelyik fővárosi fürdőből könnyűszerrel megközelíthetik a múzeumot tömegközlekedéssel is. Emlékszünk a történelemkönyvekből, a jeles napon a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot megteremtő forradalmi eszméket. Dísztermében több alkalommal tanácskozott az Országgyűlés alsó- és felsőháza. 1861–1944 között számos kiemelkedő személyiségtől vett itt végső búcsút a nemzet, mint Teleki László, Kossuth Lajos, Ady Endre és Bem József. Feljegyzések szerint Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt 1848. március 15-én.

Budai Várat is sem szabad kihagyni budapesti pihenés és fürdőzés előtt vagy után. A várban, az Erdélyi-bástya fölé emelt épületegyüttesből szabadították ki 1848-ban Táncsics Mihályt, de egykor ott raboskodott mások mellett Kossuth Lajos is. A Budai Vár és a Hadtörténeti Múzeum területén minden évben családi programokat kínálnak az érdeklődőknek koncertekkel, mesés előadásokkal és katonai bemutatókkal.

 
Komárom és Klapka tábornok hőstetteinek színhelye egy hosszabb kirándulás keretében Győrből, Sárvárról vagy Esztergomból is könnyen felkereshető. A jól ismert Monostori erődben az 1848-49-es szabadságharc komáromi hőseinek 11 kopjafa állít emléket. Komáromban a több mint egy hónapig tartó ostromnak 1849 márciusában-áprilisában a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A vár építése során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát. Sajnos nem így történt, több sikeres csata 1849 szeptemberében Komárom feladta magát.

Debrecen jellegzetes épülete Református Nagytemplom és Kollégium, amely az egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én a Kollégium Oratóriumában ülésező Országgyűlés határozata nyomán a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi nyilatkozatot. A történelmi esemény emlékét is őrzi a templom, amely kihagyhatatlan állomása egy kellemes fürdőzéssel egybekötött családi kirándulásnak.

A Gyulán a híres és közkedvelt Várfürdő szomszédságában, a Várkertben látható honvédtiszti emlékművet a szabadságharc 140. évfordulójára készítette Máté István szobrászművész. Az emlékhely arra az 1849. augusztus 23-ai eseményre emlékszik, amikor a Gyulai vár mellett fegyvereztek le 1300 honvédtisztet. Az emlékmű a kilenc aradi vértanúra emlékezik, melynek süttői mészkő oszlopai gyertyákként állnak örök emlékként hőseink tiszteletére. Az oszlopok által bezárt kokárda alaprajzú tér közepén pedig a honvédek által halomra rakott fegyverei hevernek. A középső oszlop felirata ezt hirdeti: "Győzzön az igazság!" Az 1848-49-es honvédtiszti emlékhely ünnepélyes felavatására 1989. augusztus 22-én került sor.

A Velencei-tó mellett fekvő Pákozd az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye, amely nemcsak az ütközet áldozatainak, hanem az önkényuralom idején kivégzetteknek is emléket állít. Napsütéses időben remek kirándulást ígér akár gyalog, akár kerékpárral az emlékhely felkeresése.