Quantcast

Aktuális akciók
Évindító akciókÉvindító akciók

Libaúsztatótól az ördög lábnyomáig – a Dél-Dunántúl fürdőinek története

2024. 01. 10. 08:00
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Ahogy Magyarország nagy része, úgy a csodálatos fekvésű Dél-Dunántúl is rendkívül gazdag gyógy- és termálvizekben. Harkány, Igal vagy Kaposvár fürdője évtizedek óta a legkedveltebbek közé tartozik. Tudták, hogy nagy részük véletlenül vált ismertté?
Ahogy a hazai termálfürdők többségét, úgy nem túl romantikus módon a dél-dunántúli fürdők zömét is ásványkincsek után kutatva találták meg, tehát tulajdonképpen az olaj vagy földgáz után kutató geológusok kudarcát jelentette. Ők a kommunista rezsim megbízásából szenet, olajat vagy vasat kerestek, de forró vizet találtak. Akkoriban talán nem is tudták, hogy ezekben a vizekben milyen gyógyászati, illetve turisztikai lehetőségek rejlenek, a hőenergia felhasználási lehetőségeiről nem is beszélve. Persze, nemcsak ipari kutatásoknak köszönhetünk remek fürdőket, hanem a népi megfigyeléseknek is. Sokszor a feltörő meleg vizet évszázadokon át használták állatok gyógyítására, miután felfedezték, hogy nemcsak a jószágok, de gazdáik is sokkal jobban érzik magukat a meleg vízben ácsorogva. Összegyűjtöttünk néhány példát a gyönyörű dél-dunántúli fürdők történetei közül, melyek remekül igazolják mindezt.

Libák úsztatója volt

A Dombóvártól nem messze található Gunaras Fürdőnek már a neve is sok kalandra utal. „Nomen est omen”, azaz a név kötelez, Gunaras Fürdő állítólag valóban onnan kapta nevét, hogy a XX. század elején libák, gúnárok úsztatója volt. A legenda szerint a környező kukoricaföldeken dolgozó nők hazafelé menve a mai fürdő területén található forrásánál mosták meg lábukat. Ők terjesztették el, hogy a víz hatására enyhültek vagy teljesen elmúltak reumatikus fájdalmaik. A hír hallatán egyre többen érkeztek a településre, ahol a szakember kutatásainak köszönhetően bebizonyosodott: valóban gyógyító hatású a helyben feltörő meleg víz. A település gyógyvize 1977-ben hivatalos gyógyvíz minősítést kapott, az üdülőterület 1981-ben vált gyógyfürdővé. A 62 fokos helyi hévíz fluoridot és alkáli-hidrogénkarbonátot tartalmaz.
Libaúsztatótól az ördög lábnyomáig – a Dél-Dunántúl fürdőinek története
Gunaras Fürdő

Olajat kerestek, gyógyvizet találtak

A Somogy határában megbújó Igali Gyógyfürdő története a múlt század negyvenes éveire vezethető vissza, természetesen ásványkincseket, elsősorban olajat kerestek a térségben, mint ebben az időszakban annyi helyen Magyarországon. A kezdeti feltételezésekkel ellentétben miszerint olaj van a térségben 651 méter mélységből 81 fokos, azóta már kiemelkedő gyógyhatásáról híressé vált víz tört felszínre.  Sokáig kellett várni, míg a hatvanas években megszületett döntés: épüljön gyógyfürdő a településen. 1962-ben elsőként két medencét adtak át, ezeket három évvel később téliesítettek is, így a fürdő szolgáltatásait már egész évben igénybe lehetett venni. 1967-ben úszómedencét és három gyermekmedencét építettek, majd nyolc esztendővel később újabb medencével bővült az intézmény, amely ma a térség egyik legkedveltebb fürdőkomplexuma.
Libaúsztatótól az ördög lábnyomáig – a Dél-Dunántúl fürdőinek története
Igali Gyógyfürdő

Szén helyett is termálvíz

A tipikus magyar fürdőtörténet általában úgy kezdődik, hogy kőolaj vagy földgáz után kutattak a geológusok. Kivétel ez alól a Pécstől nem messze, a baranyai dombok ölelésében található Magyarhertelend, ahol nem olaj, hanem szén után kutattak a község melletti dűlőben. Az 1958-ban végzett munkálatok során már 550 méternél jártak, amikor váratlanul feltört a termálvíz. A fürdőt mára két termál kútja tette híressé, melyek 38 °C-os és 68 °C-os vizet szolgáltatnak. A termálvizek összetétele kedvező hatással van a reumatikus, ízületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre. A víz minősége vizsgált alkotók alapján nátrium hidrogén-karbonátos jellegű, igen lágy, fluoridos termálvíz, melyet természetes ásványvíznek minősítettek.
Libaúsztatótól az ördög lábnyomáig – a Dél-Dunántúl fürdőinek története
Hertelendi Termálfürdő

Az ördög lábnyoma

A híres harkányi gyógyvíz keletkezésével kapcsolatban több történetet is elfogadhatunk. Egy helybéli monda szerint a termálvizet az ördög fakasztotta, az erről szóló mese a fürdő falán is olvasható. A legenda szerint az ördög az egyik helyi lányt szerette volna feleségül kérni, amiért cserébe még egy kőhegyet (Villány) is felépített, de a leány mégsem lett az övé. Dühében hatalmasat ugrott és bebújt a földbe, ahol eltűnt, ott még ma is kénes víz zubog, ez lett Harkány. Persze a valóság ennél kevésbé horrorisztikus. A terület különlegességét az adja, hogy a Harkány-siklósi-kistapolcai törésvonal mentén szokatlanul közel van a felszínhez a magas hőfokú termálvíz. Erről, és a víz gyógyhatásáról azonban sokáig nem tudtak, az 1800-as években a település környékén jelentős földterületei voltak a Batthyány családnak, akik egy mocsaras terület lecsapolásával szerettek volna újabb legelőket kialakítani. Ehhez csatornát kellett ásni, amivel napszámosokat bíztak meg. Az egyik napszámosnak – a nevét is tudni: Pogány János – rendszeresen kínlódott reumás panaszokkal, de a mocsárban végzett munka után elmúlt minden fájdalma. A környéken hamar híre ment a víz gyógyhatásának, ezért egyre többen jártak a mocsár lecsapolása miatt kialakított csatornához. A földbirtokos meglátta az üzleti lehetőséget is a dologban, így 1825-től kezdve megkezdődött egy fürdő kiépítése. Fontos mérföldkövet jelentett 1866, amikor az artézi kútfúrás legnagyobb szakértőjének számító Zsigmondy Vilmos vezetésével újabb kutat fúrtak a területen, így lassan létrejött Dél-Dunántúl leghíresebb fürdője.
Libaúsztatótól az ördög lábnyomáig – a Dél-Dunántúl fürdőinek története
Harkányi Gyógy- és Strandfürdő
Nyitókép: Harkányi fürdő anno. Forrás: Termál Online.

Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel, fürdővárosokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hírekről! Kattintson az alábbi gombra...