Budapest hasznot húzhat a katonai megszállásból

Annak ellenére, hogy a török megszállásnak többnyire inkább a borzalmait szoktuk felemlegetni, számos pozitív hozadéka is volt ennek az időszaknak. Ahhoz hogy erről meg is bizonyosodjunk, elég egy kellemes tavaszi sétát tenni Budán, és sorra bukkannak elő a török kor csodálatra méltó emlékei. Ott van mindjárt a Gül Baba türbéje és persze "fürdőfővárosunk" igencsak kedvelt török fürdői - az Idegenvezetők világnapja alkalmából török kori emlékeket kerestünk fel Budán.

 

Kétségtelen, hogy az egyik legjobb dolog, amit a törököknek köszönhetünk az a fürdőkultúra meghonosítása Magyarországon. Ugyan ez nem bizonyult teljesen hosszútávúnak, mivel kivonulásuk után hazánkban egy ideig ismét hanyatlásnak indult - sok fürdőből istálló vagy raktár lett ideiglenesen -, azonban a Szokullu Musztafa uralma alatt befejezett Rudas és Király fürdő a mai napig áll. Ezek mellett Budán még két nagy fürdő dicséri a törökök keze munkáját, a hányattatott sorsú Rác és a Veli Bej.

A törökök kétfajta fürdőtípust különböztetnek meg, a hamamot és az ilidzsát. A hamam szó törökül szó szerint "forrót" jelent, alapvetően közfürdőt, gőzfürdőt értenek alatta. Az ilidzsa kifejezés jelöli azokat a fürdőket, melyek a termál- vagy gyógyvíz erejére összpontosítanak. A török fürdőkre jellemző, hogy gömbcikk kupola fedi őket, az épület központjában pedig egy nyolcszögletű medence helyezkedik el, ahova négy lépcsősoron át vezet az út. A központi medence mellett alszárnyak is találhatóak, szőrtelenítő, várakozó helyiségek, illetve az alacsonyabb rangú vendégek fürödhettek itt.

Ezt a török hangulatot könnyedén átélhetjük az 1565-ben épült Király fürdőben, mely szinte eredeti állapotában maradt ránk. A II. világháborúban is "csak" a König család által hozzáépített klasszicista szárnyat rombolták le, a török kupolát egy ágyútalálat érte, ezt az 50-es években felújították.

 

Hasonló sorsra jutott a Rác fürdő is, a török fürdő itt is egészen szépen megmaradt az utókornak, azonban az Ybl Miklós tervezete romantikus, neoreneszánsz stílusú részekből csupán 30-40 százalék élte túl a háborúkat és az Erzsébet híd felépítését (a Rác fürdőben tett látogatásunkról itt olvashat).

A budai török séta másik fénypontja a fürdők mellett a Gül Baba türbéje, mely a II. világháborút ugyanolyan szerencsésen úszta meg, mint a Király, hányattatott sorsa azonban inkább a Rácra emlékeztet. A Gül Baba türbéjének jelentőségét, mint török zarándokhely remekül mutatja az a történelmi tény is, hogy a karlócai béke egyik feltétele a törökök részéről az volt, hogy a türbét meg kell őrizni - magyarázza Kovács Eszter, a Budapesti Történeti Múzeum régésze.

 

A türbéből először jezsuita kápolna lett, melynek következtében az eredeti szamárhátíves ablakokat barokkra cserélték, a kupolát pedig hosszúkásabbra. 1914-ben nyilvánították műemlékké, a II. világháborút sérülés nélkül vészelte át, bár a környéken a háború után szükséglakásokat emeltek. Az 1962-es felújítás során falazták be a barokk ablakokat és cserélték le a kupolát. A türbe ismételt helyreállítása és legfőképpen környékének rendezése ma is napirenden van.