Rejtett kincsek Budapesten: tudta, hogy ezek a fürdők is műemlékek?

A mai Lukács környékén feltehetően már az ókorban is működött fürdő, a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek, de a török korban is kedvelt fürdőhely volt. Igazi fejlődésnek azonban csak a 19. század végén indult. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte a mostani épület építését, majd 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta és ezzel átalakítások sora indult útjára Ray Rezső tervei alapján. Ekkor kapta a fürdő a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést.

A fürdő hamar virágzásnak indult, a Gellért megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője. A világ minden szegletéből jöttek a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.

A Lukács hangulatának elengedhetetlen része a gyönyörű ősplatános kert, melyről Illyés Gyula is megemlékezett naplójegyzeteiben: „Ősz van, szél és napsütés: özönben dől a lomb a fákról. Közép-Európának tán legsudárabb platánjai Budapest egyik legszebb udvarán állnak, a Lukács fürdő hosszúkásan elhelyezett, önmagukat kerítő épületei közt”. (1968. szeptember 19.)

A Lukács varázsa nemcsak történelmi, hanem kulturális gyökereiben rejlik, ugyanis sokáig a társasági élet központja volt, számos közéleti személyiség és magyar értelmiségi fordult meg itt. Illyés Gyula mellett törzsvendég volt Kodály Zoltán, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Makk Károly, Bacsó Péter és Örkény István is.

A vízivárosi Király fürdő egy autentikus török fürdő, még 1565-ben épült és szinte eredeti állapotában maradt fent. A Király különlegessége – a történelmi légkör mellett – hogy nincs és soha nem is volt saját melegvízbázisa; vizét a Lukács környékéről biztosítják. Ennek oka, hogy a törökök eredetileg azért építtették a Királyt, hogy Budapest ostroma esetén legyen lehetőség fürdőzésre a várfalon belül.

A Király mai formáját azután nyerte el, hogy a König család tulajdonába került, ők építették át megőrizve a műemlék jellegét. A fürdő „király” elnevezése is a családra utal.

Végezetül nem szabad elfeledkezni az Irgalmasok Veli Bej Fürdőjéről, Budapest egyik legszebb és egyben legrégebben épült török fürdőjéről. A Veli Bej 2012-ben esett át egy teljes felújításon, így bár a legrégebbi török fürdő, mégis kiszolgál minden modern igényt is. A fürdő 1806-ban került az Irgalmas rend kezébe, a török fürdő már ekkor is a kórház részét képezte. A Hild József keze munkáját dicsérő Császár fürdő épületegyüttes a 19. században épült a török fürdő köré.

Hétvégi, kivételes élményt nyújtó fürdőzésre a Lukács, a Király és a Veli Bej mind remek választás.