Aktuális akciók
Őszi akciókŐszi akciók Karácsonyi ajánlatokKarácsonyi ajánlatok Szilveszteri ajánlatokSzilveszteri ajánlatok Karácsonyi ajándéktippekKarácsonyi ajándéktippek Fürdőbelépő ajándékbaFürdőbelépő ajándékba További ajánlatok

Savanyúvíztől a Vér-kútig: így gyógyultak régen a Balatonnál

2016. 12. 07. 20:07
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Meglepő talán, hogy a 19. században még nem is a strandolás és a magyar tenger nyújtotta örömök, hanem a Balaton környéki hőforrások, savanyú vizek jelentették a legnagyobb vonzerőt a tehetősebb polgárok számára. Már az 1800-as években nagyon fejlett wellness kultúra épült a Balaton köré.
Míg a Balaton vizét inkább csak a szegényebb rétegek használták, a módosabbak Hévíz, Balatonfüred vagy éppen Balatonalmádi korabeli wellness centrumaiban múlatták az időt.

Fürdőzés helyett előbb csak savanyúvíz

A balatonfüredi „savanyúvíz” és annak gyógyító ereje messze földön híres volt. Több nagy szálloda és exkluzív nyaraló várta a vendégeket, akik sorban álltak, hogy kipróbálhassák a helyi iszapkúrát és kortyoljanak a „savanyúvízből”. A 19. század végére Balatonfüred már a legkedveltebb magyar fürdők egyike volt, több nagyméretű szállójában és a nyaralókban közel 600 szoba állt a nyaralni vágyók részére. A savanyúvíz-kúrát kiegészítették a balatoni fürdőzéssel, az iszappakolással, a tejsavó- és szőlőkúrával. A mai kor embere is megirigyelhette volna a wellness birodalmat, ami az akkor közönség rendelkezésére állt Balatonfüreden.

Csodató a reumásoknak

A ma is méltán népszerű hévízi tó múltja is évszázadokra tekint vissza. Már 14. századból is olvashatunk a feljegyzéseket a tó gyógyító hatásáról, bár igazán népszerű inkább csak a 18. században lett, a Festetics családnak köszönhetően. A helikoni mecénás építtette a tó mellé az első fürdőházakat, ő töltette fel a tó körüli iszapos területeket és tette Hévíz tavát ünnepelt fürdőhellyé. Hévíz egyik legkedvesebb története, amikor 1914 nyarán a budapesti állatkert Nelly nevű ifjú elefántja gondozójával Hévízre utazott kúráltatni a fájós lábát. A kölyök állatot egy cirkusztól kapta a park, éppen azért, mert a cirkuszigazgató úgy ítélte meg, hogy a lábát fájlaló állat nem alkalmas cirkuszi munkára. Az állatkert akkori állatorvosa reumát állapított meg a kis elefántnál és gyógyfürdőt javasolt. Mivel a budapesti fürdők medencéi akkor még nem voltak elég nagyok egy kéttonnás növendék elefántnak, az állatkert úgy döntött, Nelly hévízi kúrára megy. A csodató vize a képek tanúsága szerint nagyon tetszett a lábfájós elefántnak.
Savanyúvíztől a Vér-kútig: így gyógyultak régen a Balatonnál
Nelly hévízi kúrája

Életmódprogram Almádiban

Balatonalmádi településéről ma már sokan nem is tudják, de a 19. században az egyik legmodernebb, legújítóbb technológiákat alkalmazó wellness és életmód központ működött itt. Balatonalmádi így sajátos helyet töltött be a part menti üdülőhelyek sorában. Az Almádi Fürdő és Részvénytársaság működtette azt az intézetet, ahol a kor divatos reform gyógymódjai közül szinte mindent kipróbálhattak a vendégek, sőt a központ gyógyítói hónapról hónapra újabb, addig soha nem látott terápiákkal álltak elő. Balatonalmádiban az orvostudomány és a természetgyógyászat ötvözésével komplett gyógyászati programot dolgoztak ki, amely magába foglalta a Kneipp-féle vízkúrát, a Rickli-féle nap- és légfürdőt, valamint a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rendet. A helyi étrend is nagyban eltért az úri közönség körében megszokott fogásoktól, a napi étlapon a reggeli kávé és tej után ebédre tökkáposztát és tükörtojást, de kacsasültet és tejfeles rétest is kínáltak a gyógyító központ fitnesz menüjében.
Savanyúvíztől a Vér-kútig: így gyógyultak régen a Balatonnál

Letűnt kor emlék kútja Zánkán

A zánkai Vér-kút ma már nem létezik, de történetét többféle forrásból is megismerhetjük. Nevét keserű, pirosas vizéről kapta, melyet a vasoxidos, vörös talajlerakódás színezett meg. A forrásra a 19. században fürdőházat építettek, amely nagyon sokáig rangos gyógyfürdőként működött. Köszvényt, kólikát gyógyítottak itt, de jó szívvel ajánlották a vizet ivókúraként étvágytalanság, gyengeség vagy vérszegénység ellen is. A 19. század végére – mivel a helyet kevésbé karolták fel a korabeli befektetők – a vérkúti gyógymód szinte teljesen megszűnt, s már csak ivóvízként használták, ma pedig már csak az idősebbek emlékeznek a zánkai Vérkút forrásvízére és szép múltjára.

Modern wellness kezelések Siófokon

A 19. század végére Füred és általában a Balaton északi partvidéke mellett a vendégsereg már a déli part nevesebb helyeit – pl. Siófok, Lelle, Fonyód – is látogatta. Folyamatosan épültek ki a „turistaparadicsomok” a déli parton. Siófokon 1871-ben nyitották meg az első Magyar Tenger Fürdőházat: 80 kabinnal és 100 személyes társalgóval. A manapság divatos „wellness” és „fitnesz” kúrák változatos tárházát meghazudtolva ebből a korból már a siófoki egészségkúrákról is számot adnak a feljegyzések: írt a tej- és szőlőgyógymódról, s a homokfürdőről.
 
Felhasznált irodalom: Kovács Emőke : Wellness és fitnesz a Balaton partján;
Képek forrása: Fortepan Csontos Péter 1933 (1.); zoobudapest.com (2.); Karabélyos Péter 1912 (3.);

Szóljon hozzá