Aktuális akciók
Nyári akciókNyári akciók További ajánlatok

Tíz érdekesség, amit kevesen tudnak a törökfürdőről

2019. 02. 19. 19:19
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Tudták, hogy a hódoltság idején a törökök mintegy 150 fürdőt építettek hazánk területén? És arról hallottak, hogy a hamamot a nők és a férfiak is használhatták, igaz, csak külön-külön? A törökfürdő rituálé ma is nagyon egészséges, de vajon ismerik-e a titkát? Íme, tíz dolog, amit talán eddig nem hallottak, de érdemes tudni a törökfürdőkről.
A törökök fürdő iránti tisztelete a legtöbb szakember szerint a vallásban eredeztethető, bár vannak ezzel ellentétes vélemények is. Az iszlámban fontos szerepet játszik a tisztálkodás, a lélek mellett a test megtisztulását is fontosnak tartották. Egyesek szerint viszont a teória, mely szerint a fürdés szokása a törököknél a vallásgyakorlat része volt, nem teljesen elfogadott. Az iszlám csak az imádkozás előtti tisztálkodást írja elő, ezt azonban a dzsámik és a mecsetek udvarában elhelyezett csorgó kutaknál is megoldhatták, sőt a sivatagban akár a homokot is használhatták a megtisztuláshoz. Fontos volt viszont a hívők közösségének szolgálata, amely vallási szempontból kegyes cselekedetnek számított, ráadásul a jótékonykodás öregbítette az alapító hírnevét.
A törökök az általuk meghódított területeken is magukkal hozták kultúrájukat, így mindenütt fürdőket is építettek. Hazánkban is így történt, ennek egyik építészeti emléke Budán majdnem teljes egészében fennmaradt, de találhatunk törökfürdőkre utaló nyomokat Székesfehérváron, Pécsett, Esztergomban, Gyulán, Szegeden, Hatvanban, Szekszárdon. A kutatók mintegy 75-re teszik a 150 éves török hódoltság idején kiépített törökfürdők számát Magyarországon. Mára már csak néhány maradt fent, így Arnaut pasa fürdője Egerben, a Kücsük ilidzsa, a mai Rácfürdő, a zöld oszlopos ilidzsa, a Rudas, és a nyitott tetejű ilidzsa, a Lukács fürdő alapja.
Tíz érdekesség, amit kevesen tudnak a törökfürdőről
A törökfürdők építése során az alaprajz mindig hármas osztású volt: előcsarnok, előtér, végül jött a fürdőhelyiség vagy medencetér. Ez utóbbiban fali kutakból érkezett a meleg víz, a padlót márványburkolat borította, a falak mentén pedig ülőhelyek biztosították a kényelmet. A középen elhelyezkedő fürdőmedence általában nyolcszög, esetleg kör alakú volt, ezt a központi helyet a hamamokban márvány emelvény foglalta el.
A török hódoltság idején a magyarok eleinte kétkedve szemlélték a fürdők építését és későbbi használatát, de ha alkalmuk adódott rá, azért szívesen igénybe vették a szolgáltatást. Sok lehetőségük nem volt, hiszen napközben a törökök használták a fürdőket, hazánk fiai csak éjszaka merészkedhettek a forró vízbe. A törökök távozása után is sokáig használták funkciójuk szerint a törökök által létrehozott fürdőket, felismerve azok egészségre gyakorolt pozitív hatásait. Nagyon sokszor használták a fürdőket katonák, hadvezérek, de politikai eszmecseréknek is fontos színhelye volt. A 20. század a törökfürdőket sem kímélte, de a helyreállításoknak köszönhetően ma már Budapesten és Egerben eredeti funkciójuk szerint állnak a fürdőző közönség rendelkezésére.
Tíz érdekesség, amit kevesen tudnak a törökfürdőről
A törökök nemcsak a termálfürdőzést indították el, de a mai wellness alapjául szolgáló korabeli kezelések fortélyaiba is bevezették az embereket. A masszírozás, a különböző krémek és olajok használata hozzátartozott a törökfürdő működéséhez. A török fürdőcsarnokban fürdőmesterek, szolgálónők segédkeztek a tisztulási folyamatban. Az izzadt bőrt olívaolajos szappannal kenték be, amit kefével vagy törölközővel dörzsöltek át, leradírozva minden szennyeződést. Ezután következett az alapos átmasszírozás, majd a fentebb említett pihenőben a kellemes ellazulás. Ez a rituálé több órát is igénybe vett, hiszen magába a meleg vizes medencébe többször is 10-20 percre beleereszkedtek.
A klasszikus hamam három részből, öltözőteremből, átmeneti helyiségből és forró fürdőteremből állt. A vendégek egy kis folyóson keresztül jutottak az öltözőbe, majd az átmeneti helyiségen át a forró fürdőterembe. Ennek közepén egy márványlap kapott helyet, itt masszírozták a fürdőzőket; a fal mentén pedig kis mosómedencékből lehetett vizet meríteni a hűtéshez.
Annak idején a fürdőket a két nem csak külön látogathatta. Ezt vagy úgy oldották meg, hogy a látogatási időket osztották be, vagy pedig rögtön két egymáshoz tapadó intézményt, „ikerfürdőt” építettek. A fürdő életét a fürdős irányította, aki tulajdonképpen egy vállalkozó volt, ő tartozott elszámolni a kiadásokkal és a bevételekkel az intézmény tulajdonosa felé.
Tíz érdekesség, amit kevesen tudnak a törökfürdőről
A hagyományos törökfürdőben a kíméletes gőz gyengédebb, mint a szauna, azoknak is jó, akiknek kis helyen bezártság érzésük van, no meg persze a magas fokú kényeztetés is szerepet játszik abban, hogy térhódítása egyre nagyobb. Egy igazi törökfürdő, vagyis hamam nemcsak megtisztít, de a meleg levegő magas páratartalma ellazítja az izmokat, serkenti a vérkeringést és még a káros baktériumokat, kórokozókat is elpusztítja. Az őszi náthás, influenzás időszakban különösen érdemes lenne beiktatni egy-egy törökfürdőt a heti rendünkbe.
Ha nincs alkalmunk felkeresni egy valódi törökfürdőt, jobb híján otthon is próbálkozhatunk a keleti varázslattal. Forró fürdőbe melegítsük fel testünket egészen izzadásig, majd masszírozzuk át fekete szappannal, ezt dörzsöljük le egy kissé durvább mosdókesztyűvel. Meleg, majd hideg zuhanyzás után alaposan kenjük be bőrünket testápolóval és pihenjünk le halk zeneszó mellett legalább egy fél órára.
Törökfürdő címmel 1997-ben egy török-olasz-spanyol romantikus dráma került a mozikba. A fürdőkultúrát belülről láttató mozi főszereplője Francesco, a magabiztos és független fiatal építész, aki feleségével, Mártával dolgozik Rómában. Egy nap levelet kap a Török Nagykövetségtől, amelyben harminc éve Isztambulban élő nagynénje haláláról értesítik. Felesége sürgetésére odautazik, és kiderül, hogy öröksége egy törökfürdő. A kezdeti idegenkedés után egyszerre csak magával ragadja ez a világ, amely teljesen más, mint az addig megszokott életstílusa. Úgy dönt, hogy marad, mi pedig vele, megismerve Francesco sztoriján keresztül a hamam különleges világát is.
Képek forrása: mindenamieger.blogspot.com

Ha van véleménye, kérdése a cikkel kapcsolatban, szóljon hozzá a Facebookon. Kattintson ide