Csodás fürdők bújnak meg vidéken – Ön ismeri őket?

Ezek közé tartozik a világhírű Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, melynek különlegessége egyfelől magából az épületből, másfelől pedig az egyedi gyógytóból adódik. A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. A gyógyító hatását feltehetőleg már a rómaiak is ismerték, azonban az első ismert fürdőépület felhúzására csak az 1700-as évek utolsó évtizedében került sor. Ekkor Gróf Festetics György építtetett a tó vizén elhelyezett tutajokat, melyeket az 1800-as évek elején cölöpökre telepített fürdőházakkal váltottak fel.

Az 1800-as évek második felében már II. Gróf Festetics György folytatta a tó környékének fejlesztését. A Festeticsek megszerezték a tótól nyugatra fekvő, komoly építkezésre is alkalmas talajú területet és elindult a domboldal parkosítása. Végül 1866 tavaszára felépült a tó felett tölgyfa oszlopokon álló, külön női és férfiosztállyal ellátott tükörfürdő. A fürdőt 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól. Hévíz ezután egyik évről a másikra országos hírnevet szerzett magának; ekkor épült a tó jellegzetes fürdőbejárata is. 1964 és 1968 között Hévízen felépítették hazánk akkor legmodernebb fedett fürdőjét. A hévízi gyógyítási tevékenység fokozatosan fejlődött és szélesedett ki.

Szeged belvárosban 1896-ban nyitott meg a neoreneszánsz stílusban épült Anna fürdő, Lang Adolf és Steinhardt Antal tervei alapján. Az osztrák építészek olyannyira nagyratörők voltak – gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak különálló női és férfi fürdőrésszel –, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott a teljes megvalósításról. A két nem elválasztását később inkább a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. A több mint 100 éves Anna Fürdőt 2004-ben eredeti stílusát megőrizve felújították, a termálrészleg mellett egy új wellnessfürdőt alakítottak ki.

A székesfehérvári Árpád Fürdő szecessziós műemléképületét 2010-ben újították fel, eredetileg 1905-ben készült el Hübner Jenő tervei alapján. A fürdőt az 1920-as évek elején bővítették szállodával, színházzal, étteremmel és nyári mozival. Az 50-es években építettek egy uszodát is, azonban a 2010-es rekonstrukció előtt a fürdő két évtizeden át zárva tartott, állapota jelentősen leromlott. A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat, ugyanakkor a korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt, melynek leglátványosabb része a török fürdő, illetve a mozaikcsempés tepidárium. A műemlékfürdő mellé emeltek egy új épületet, ahol a szauna, a gőzkabin, és az élményzuhany kapott helyet.

Az impozáns, arany kupolával borított egri műemlékfürdőt Arnaut pasa emeltette, és eredetileg csak a hithű mohamedánok használhatták. A Török Fürdőben a radon tartalmú gyógyvíz áldásos hatása három helyen is élvezhető, a Török-medencében, a Kis-török medencében és a Tükör medencében. Ezen kívül még három medence található az épületben, melyeket a mai kornak megfelelő élményelemekkel bővítettek. Külön érdekesség, hogy hamam kezeléseket, azaz tradicionális török masszázsokat is ki lehet próbálni a fürdőben.