Most dől el: leszünk-e termálnagyhatalom?
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2007-es, Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégája szerint hazánk 2015-re termálnagyhatalom lesz Európában. Tény, hogy a wellness, fitness és egészségturizmus világszerte egyre fontosabb utazási motivációnak számít. Nézzük mik a nagyszabású tervek a sarokpontjai!
A wellness, mint fogalom hazánkban is valóban beépült a közbeszédbe és közgondolkodásba. Gondoljunk arra, milyen népszerű lett a belföldi turizmus az utóbbi években, milyen divat lett kihasználni a három-, négynapos hosszúhétvégéket! S bár a válság miatt időlegesen visszaesett a wellness szállodák forgalma, azért a wellness szállodákat nem kellett bezárni. A tanulmány idéz egy német felmérést is, mely szerint a health-care turizmus további lendületes fejlődésére van esély világszerte! Majd leszögezi: nekünk mindenekelőtt elsődleges küldőpiacunk, Németország igényeihez kell igazodnunk.
Ehhez hozzátehetjük, hogy a medical wellness szolgáltatásoknak néhány helyen valóban igen széles körét vehetjük igénybe, ám a német igények kielégítésére elengedhetetlen feladat, hogy minél több szállodában minél szélesebb körű fürdőgyógyászati szolgáltatásokat nyújtsanak - magas színvonalon! Bár a hazai wellness szállodák száma dinamikusan nőtt az utóbbi években, a speciálisabb: medical wellness szolgáltatásokat is nyújtó hotelek ezen belüli arányát növelni kell. Kis túlzással elmondhatjuk, hogy ma már nem is léteznek hotelek, csak és kizárólag wellness hotelek. Ezekben azonban a megszokott wellness szolgáltatásokon túl (élményfürdő, szauna, gőz, masszázs) nem találkozunk balneológiai kezelésekkel. A wellnes szállodák számához képest pedig elenyésző a gyógyszállók száma. Az évtized közepe óta ugyanis ezek száma stagnál, noha szobakihasználtságuk jelentősen meghaladja a wellness szállodákét.
Lényegében az imént felvázolt helyzetre reagálnak a tanulmány készítői is, mikor leszögezik, hogy a medical wellness szolgáltatások fejlesztését össze kell hangolni az új egészségturisztikai trendekkel. Ma már nem lehet egy nyakzuhannyal ellátott medencével meg egy masszőrrel becsalogatni a valóban minőségi wellness szolgáltatásokra vágyó, esetleg gyógyulni érkező vendéget, és ehhez nem is kell németnek lennie.
A legújabb kutatások szerint az egészségturizmus XXI. századi formái a hagyományos gyógyturizmusnál nagyobb mértékben fognak fejlődni a következő években. A projekt az egészségturisztikai szolgáltatások fejlesztése érdekében ezért elengedhetetlennek tartja egy új balneológiai szervezet létrehozását Magyarországon. Ennek feladata lenne olyan gyógymódok kialakítása, melyek a hazai medical wellness és fürdőgyógyászat eszköztárába beillesztve nem követik, de diktálják az egészségturisztikai trendet.
A tervezet szerint azonban leginkább a kapacitásbővítés jelent majd komoly, nagy léptékű feladatot számunkra.
A medical wellness szolgáltatásokat kínáló fürdők és szállodák kapacitásbővítése mellett elengedhetetlen az akadálymentesítés is - mely ma már EU követelmény -, és az infrastrukturális beruházásokról se feledkezzünk meg. A kisebb települések megközelítése időnként ugyanis még sok kívánnivalót hagy maga után.
A kapacitásbővítés mellett egy új és erős marketingstratégiára is szükség lesz a stratégia szerint. "...ha Magyarország az egészségturizmus európai központjává szeretne válni, akkor ezt így is kommunikálja és sokkal hatékonyabb, korszerűbb módszerekkel, mint ahogyan most teszi!" - olvasható a tanulmányban.
Ahhoz, hogy a vendég számára világos legyen: egy adott welness hotel vagy gyógyszálló miben nyújt mást mint a többi, szükséges a különleges szolgáltatás szerinti pozicionálás is! Szükség van valamely egyedi medical wellness szolgáltatás vagy egy egyedi környezet marketingstratégiába való beépítésére - hangzik a stratégia.
Az egerszalóki sódomb nem az egyetlen kuriózum termálkínálatunkban, gondoljunk a miskolctapolcai Barlangfürdőre, törökfürdőinkre, vagy a még alig ismert mátraderecskei mofettára
A kiegészítő szállodai szolgáltatások és a fürdők alkalmazottai is fontos szerepet játszanak majd a projekt sikerében. Legnagyobb fürdőkomplexumainkban is elvétve találunk olyan munkatársat, aki válaszolni tud a hozzá forduló német fürdővendégnek. A szállodai vendéglátásban a hazai ízek mellett mindenütt meg kell jelennie a nemzetközi- és biogasztronómiának. A tervek szerint egyre több hotelben foglalkoztatnak majd animátorokat, működtetnek gyermekfelügyelettel egybekötött játszóházat. A programszervezésben is szerepet kell vállalniuk a szállodáknak, és tréner mellett biztosított sportolási lehetőségeket is kínálniuk kell. Ezek elsősorban az egészségturisztikai céllal érkező vendég partnerének igényeit elégítik ki.
Hazánk egyedülálló termálkincsének, vízbázisának védelme is kiemelt fontosságot kap a tervekben. Ez biztosítja ugyanis, hogy hosszabb távon is állandó, jó minőségű, ásványokban gazdag, nem szennyezett termálvizet engedhessenek a medencékbe. Ennek technikai kialakítása több évet is igénybe vehet, jelenleg sajnos csupán termálfürdőink kis részénél végezték el.
Végezetül tegyünk említést arról, hogy az ország keleti fele a nyugatihoz képest lépéshátrányból indul. Ez - bár beruházásokban itt sincs hiány - elsősorban a már meglévő magas színvonalú fürdő-, és szálláshelyek számát tekintve jelentkezik. A hendikeppet a fürdőket képviselő regonális termál klaszterek együttműködéssel próbálják csökkenteni. A Dél-Alföldi Termál Klaszter nemrégiben szerb és román szakmai szervezetekkel megalapította az Alföld Spa-t. Az együttműködés révén várhatóan több forrás jut majd marketingköltségekre, s az alföldi fürdők határozottabban tudnak megjelenni az európai egészségturisztikai piacon.
