Játékos izgalmak az ókori Róma fürdőiben

Gondoljunk csak bele: testet üdítő termálfürdő és szellemünket kikapcsoló, egy másik világba repítő szórakoztató játék. Kell ennél több? Az ókori római birodalom fürdői is nagy "csatározások" terepei voltak.

Egy római fürdő szinte ugyanúgy működött és ugyanazokat a funkciókat látta el, mint ma egy fürdőkomplexum vagy egy wellness-szálloda, nemcsak a mindennapi tisztálkodást szolgálták, hanem a lazításnak, a pihenésnek a színterei is voltak. A nagy császári fürdőkben gyakran szerveztek kulturális programokat, koncertet, színházi előadást, sőt néhány helyen könyvtár is üzemelt. A fennmaradt emlékekből tudjuk, a rómaiak számára a higiénián kívül fontos volt testük karbantartása is, ezért kedvelték a különféle sportokat, bár nem voltak olyan atletikusak, mint a görögök.

Miután végigpróbálták az összes labdajátékot, jöhetett a fürdő és – hogy ne unatkozzanak – a társasjátékok. A kocka és a különböző táblajátékok éppúgy részei voltak a római thermáknak, mint a masszázsok vagy a különféle kozmetikai kezelések. A régészek nagyon sok csontból vagy kőből készült kockát, játékra szolgáló színes kődarabot és játéktáblát is találtak a feltárt fürdők környékén. A kis kőtáblába különféle mintákat és alakzatokat véstek, hozzájuk tartozhattak a különféle figurák és dobókockák is. Az ásatások során előkerültek a mai malomjátékhoz és sakkhoz hasonló játékok, illetve a vélhetőleg egyedül játszható logikai táblák is.

Egyik legáltalánosabb volt a kockajáték, amelyhez a kockákat csontból vagy kőből készítették. A kockáikról a 2 és 5 szám hiányzott, a kocka ugyanis két lapján domború volt, és így nem tudott ezeken megállni. Négy ilyen kockát ráztak meg egy pohárban, és egy táblára szórták, az volt a legjobb dobás, ha mind a négy kocka fölül különböző számokat mutatott. A kockákkal később, részben mert nagy összegű tétekben szerencsejátékot űztek vele, részben vallásos okokból - mert a mítoszok szerint az istenek nem szeretik és büntetéssel sújtják a túl szerencsés embert –, egy időben tiltották a törvények, és csak a Saturnus isten tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmával lehetett kockázni. Deszkajátékokat is szívesen játszottak, ilyenkor mezőkre osztott négyzeteket és köveket használtak, mint mi a malomhoz vagy a dámához. Kevés tudomásunk szerint ennél a játéknál a cél az volt, hogy meghatározott játékszabályok szerint körülzárják vagy elvegyék az ellenfél köveit. Játszottak egyfajta ostromjátékot is. Itt feltehetőleg két csapat küzdött a deszkán, a „rablók” és az őket üldöző reguláris hadsereg. Az egyes kövek katonát, vezért, ostromgépet stb. jelentettek, amelyek harcoltak egymással.