Az ókori Római Birodalom területén fennmaradt emlékek tanúsága szerint a rómaiak pontosan tudták, hogy a víz jelenti számukra az életet, az egészséget, az erőt, a kikapcsolódást és az élveztet is. Erre bizonyíték a „római fürdő”, amit a rómaiak teremtettek meg és a „fürdőkultúra”, amit a rómaiak adtak a világnak. Ennek emléke több településen is fellelhető Magyarországon.

Tudták, hogy a testi-lelki ellazulás különböző formái már több évezrede biztosítják eleink egészségét és pihenését? Tanuljunk egy kicsit az „öregektől”, jöjjön néhány érdekes fejezet a wellness történetéből az ókortól napjainkig!

A szauna, a testet és szellemet egyaránt felfrissítő forróság tisztelete nem mai keletű dolog. Földbe ásott gödrök, pörkölődő kendermagok aromája, a szauna mint szülőszoba és a vendég, aki menekülőre fogta: a szaunázás történetének furcsa állomásain ma már csak mosolygunk.

Tudták, hogy a hódoltság idején a törökök mintegy 150 fürdőt építettek hazánk területén? És arról hallottak, hogy a hamamot a nők és a férfiak is használhatták, igaz, csak külön-külön? A törökfürdő rituálé ma is nagyon egészséges, de vajon ismerik-e a titkát? Íme, tíz dolog, amit talán eddig nem hallottak, de érdemes tudni a törökfürdőkről.

Meglepő talán, hogy a 19. században még nem is a strandolás és a magyar tenger nyújtotta örömök, hanem a Balaton környéki hőforrások, savanyú vizek jelentették a legnagyobb vonzerőt a tehetősebb polgárok számára. Már az 1800-as években nagyon fejlett wellness kultúra épült a Balaton köré.

A gyógyvizek és termálvizek jó tulajdonságait, emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásait oldalakon keresztül sorolhatnánk. Mindenki esküszik valamelyik csodás fürdőnk vizére, mindenkinek megvan a maga kedvence. Tudták azonban, hogy nemcsak nekünk, hanem az állatoknak is jót tesz a gyógyvíz? Sokhelyütt felismerték és ki is használják már ezt Magyarországon. Jöjjön néhány állati jó példa állati jó fürdőkből!

Hallottak róla, hogy a ma oly elegáns Gellért Gyógyfürdőt egykoron a nem túl megtisztelő „sáros” jelzővel illették? A közkedvelt Szecska vízében állatok fürödtek, a Lukács Gyógyfürdő vize pedig már a római hódítók egészségét is szolgálta. Jöjjön hét érdekes momentum a főváros fürdőinek történetéből!

A 80-as években még csendes, alig ismert fürdőhely volt, ma viszont az alföldi régió egyik legfejlettebb, legkorszerűbb fürdőközpontja található Orosháza mellett, Gyopárosfürdőn. Tudták, hogy a „csodatavat” már az 1800-as években is gyógyításra használták a helybéliek?

A római császárkor legimpozánsabb, leghatalmasabb épületegyüttesei kétségkívül a császárfürdők voltak. Tudták, hogy nemcsak monumentalitásukat, de technikai szerkezetüket tekintve is elképesztő szakértelemről tanúskodnak? Összegyűjtöttünk néhány példát, ami ezt bizonyítja.

 
Voltak korok, amikor a tisztálkodás nem volt éppen elterjedt foglalatosság. Apró tálaktól a lóitató formájú vályúkig: meg fog lepődni, miket találtunk, amikor arra kerestük a választ, mióta része az életünknek a fürdőkád.

Akár több száz éves falak között is fürdőzhetünk, ha az ország legszebb műemlékfürdőit választjuk. Mindet ismeri?

Vajon hol van „a nagy szellem gyógyító vizének otthona”? Milyen maja és indián hagyományok lehettek az ősei a mai spa és wellness kezeléseknek? Rendkívül érdekes fejezetekre bukkanhatunk, ha az amerikai wellnesskultúra történetét tanulmányozzuk.