Aktuális akciók
Karácsonyi ajándéktippekKarácsonyi ajándéktippek Fürdőbelépő ajándékbaFürdőbelépő ajándékba Adventi és karácsonyi ajánlatokAdventi és karácsonyi ajánlatok További ajánlatok

Fürdőtörténet: a Hévízi-tó nyolc titka

2019. 09. 23. 19:23
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Milyen hírességek kedvelt gyógyító helyszíne volt Hévíz? Mi volt jellemző a fürdő mindennapjaira a világháborúban? Honnan érkeztek a híres tavirózsák? Miben előzzük meg Új-Zélandot? A Hévízi-tó történetének érdekes fejezeteit tanulmányoztuk.

Történelmi érdekességek

Első bizonytalan írásos adataink arról emlékeznek meg, hogy Bornemissza János, kanizsai kapitány 1577-ben hévízi doktoroknál kezeltette magát. Állítólag Vak Bottyán, a Rákóczi-szabadságharc legendás vezére is Hévízen gyógyította köszvényét. A hévízi forrás és környéke a 18. század derekán a Festetics családé volt. Az első ma is fellelhető tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg és ebből az évből való Hévíz legrégibb ismert térképe is. Hévízfürdő születési évének egyértelműen 1795-öt kell tekinteni, ekkor helyezték az első fürdőépületet a tó vizére.
Fürdőtörténet: a Hévízi-tó nyolc titka

Hírességek kedvenc fürdője

Az 1920 és 30-as években töltött nagyon sok időt Móricz Zsigmond Hévízen, a Rokonok című regényét is itt írta. Móricz a híres hévízi orvos, dr. Moll Károly páciense volt, akinek a súlyfürdő feltalálását köszönhetjük. Emellett Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Jászai Mari, József Attila és Tamási Áron is előszeretettel látogatta a tófürdőt.

Élet a háború alatt

Hévíz a háborús években nemcsak, hogy látogatott volt, de állandóan telt házzal dicsekedhetett. Bár a fürdő egy részét a sebesült katonák foglalták el, a nagyobb részt továbbra is üdülni, pihenni, vágyó emberek töltötték meg. Annyiban különbözött az előző évek az előző szezonoktól, hogy elmaradtak az italos, jazzes, hangos báli esték, de a látogatóknak jól esett a csendesített Hévíz is. Az 1942-es évben a politika átformálta a vendégkört, és az idegen országból érkező vendégek száma csökkent. 1944 elején olyan cikkek jelentek meg a hévízi életről, amiből nem érződött, hogy a világban háború dúl, ugyanis hangversenyek, kulturális előadások, Anna-bálok színhelye volt. Azonban a németek megszállásával már hadikórháznak rendezték be a hévízi szállodákat, és így funkcionáltak a szovjet megszállás alatt is.

Hogy kerültek ide a tavirózsák?

1898-ban kísérletek indultak meg az Indiából, és Afrika tropikus vidékeiről behozott színes tavirózsák honosítására. A Hévízi-tó vize kiválónak bizonyult a különböző fajú és virágú tavirózsák nevelésére. Pár év múlva ezek a virágok már a tó valódi – Közép-Európában eddig a szabadban sehol nem látható – díszéül szolgáltak. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig eltart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.
Fürdőtörténet: a Hévízi-tó nyolc titka

Jobb, mint Új-Zéland?

A Földön genetikájában, tulajdonságában, és hatásmechanizmusában megegyező fürdőt csak Magyarországon és Új-Zélandon találunk. A hévízi gyógyfürdő annyiban jobb is, mint az új-zélandi, hogy ebben még gyógyulni és fürdeni is tudunk.

Őrületes számok

250 méter átmérőjű, átlagosan 2,8 méter mély tó vize 3,6 nap alatt cserélődik ki teljesen. A 38 méter mélyen fekvő torkolatból 38-39 Celsius fokos víz tör fel, percenként 30-40 ezer liter, ami évszaktól függően a felszínen 22-36 fokos.

Radioaktív?

A tó medrét vastagon borítja a radioaktív gyógyiszap, mely a maga nemében egyedülálló, egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat; a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek, a szerves savak alkotta gyógytényezők különleges értéket képviselnek. A több tízezer éves Pannon-tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas. Az iszapot iszappakolás formájában használják fel a kúrák során.

Inhalálni is tudunk, ha fürdünk benne?

Érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen, amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatórium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat.
Fürdőtörténet: a Hévízi-tó nyolc titka
Forrás: Laczkó András: A hévízi „csoda tó”

Ha van véleménye, kérdése a cikkel kapcsolatban, szóljon hozzá a Facebookon. Kattintson ide