Hét csodás skanzen a fürdővárások környékéről

Fürdővárosaink közelében nagyon sokféle programból választhatunk, kerékpártúráktól, hegymászáson át az állatkerti sétáig, de ha tényleg olyan lehetőséget keresünk, melyet a család minden tagja kortól, nemtől, fizikai állapottól függetlenül garantáltan szórakoztatónak talál majd, érdemes felkeresni a gyönyörű hazai skanzenek valamelyikét!

Budapesten vagy Esztergomban pihenve szinte kihagyhatatlan kirándulás Magyarország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, a Szentendrei Skanzen. A gyűjtemény, amelyet1967-ben kezdtek el építeni, a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját hivatott bemutatni. Hazánk települési, építkezési és gazdasági formáit 10 néprajzi tájegységben kb. 400 építmény segítségével mutatja be a skanzen, nagyrészt eredeti épületekkel és tárgyakkal a 18. század végétől a 20. század közepéig. A tájakat bemutató házakban kiállításokat, kézműves bemutatókat, folklórműsorokat, színházi előadásokat tartanak. A szentendrei skanzen idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, melynek örömére egy különleges kiállítás és születésnapi programsorozat is várja az érdeklődőket a múzeumfalu területén.

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese Bogács és Eger fürdőihez esik legközelebb. A falu szinte eredeti állapotában maradt fenn az utókor számára, így hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. Központjában gyönyörű kis templom áll, átellenben pedig egy korabeli lakóházba is betekinthetünk, amely 1964 óta múzeum. A hollókői várrom alatt haladó kis falu palóc házacskáiban éttermek, kézművesek és iparosmesterek dolgoznak és kínálják portékáikat. Hollókő hangulata már első pillantásra magával ragadja a turistát, ha valaki teheti, érdemes egy kevésbé zsúfolt, hétköznapi napon felkeresni a települést.
 
Egy remek debreceni fürdőzés után nagyon klassz levezetés lehet Nyíregyháza-Sóstó, ahol szintén egy szépen kialakított, a hétvégéken rendszeres programokat kínáló falumúzeum várja az érdeklődőket. A sóstói erdő szélén 1979-ben megnyitott 7 és fél hektáros területen közel száz népi épület alkotja a hamisítatlan, néprajzi falut. Nagyon izgalmas, hogy egy „múzeumi faluként” mutatja be Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját. Az orsó formájú faluközpontban közösségi épületek is láthatók, a kézműves műhelyek, az iskola, a tűzoltószertár, a harangtorony, a templom, a szárazmalom közül némelyik alkalomszerűen, a szatócsbolt és a kocsma eredeti funkciójának megfelelően a múzeum nyitvatartási ideje alatt működik. A paplak és a magtár különböző rendezvények, fogadások helyszíne.

A Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozó Szenna Kaposvártól 8 km-re található. A skanzen az országban egyedülálló módon egy élő falu közepén jött létre, Belső-Somogy és Zselic sokszínű kultúráját, az itt élők szellemi és tárgyi örökségét mutatja be. A múzeumot 1978-ban nyitották meg. Az épületeket eredeti helyükön szétszedték és az épített örökségünk megóvása érdekében itt újra felépítették. Érkezett ide ház Rinyakovácsiból, Kisbajomból, Csökölyből, Nagykorpádról, Somogyszobról. Az itt élők díszes népviseletükre, a szennai kontyra, néptánc hagyományaikra, a nyolcas rétesre, a betyár gulyásra is büszkék lehetnek.
 
A Zalaegerszegtől és Zalakarostól nem messze épült Göcseji Falumúzeum 1968-ban nyílt meg, ma már mintegy negyven építménnyel és több száz tárggyal várja a látogatókat. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény valójában elképzelt falu, amely ebben a formában nem létezett, de úgy építették meg, hogy remekül bemutatja a hajdani egyutcás településtípust. Rozsszalmás zsúptetők, boronafalú házak várnak, amelyekben nem ritkán több generáció nőtt fel és élt együtt. Itt található 2000 óta a Finnugor Néprajzi Park, amely páratlan gyűjteménye nyelvrokon népeink építőkultúrájának és életmódjának.
 
Sárvár és Bükfürdő termálfürdőihez a Vasi Múzeumfalu esik legközelebb. A skanzen Szombathely zöldövezetében 1973-ben nyílt meg, és remekük bemutatja, milyen volt a vasi falvak élete a 18-20. században. A vasi falvak mellett gyakran találunk szőlőhegyeket, melyekből a múltban még több volt. A szőlőhegyek gyepüvel – egyszerű karókerítéssel és gyakran csupán sűrű élő sövénnyel – körbezárt világa is megismerhető itt.

A Szegeden vagy Gyula térségében pihenők közül nagyon sokan keresik fel az Ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt. A skanzenben 19 épületegyüttest és 3 szabadtéri kiállítást láthatunk, benne a Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portáit, népi építészetének jellegzetességeit a 19. század közepétől az 1930-as évek végéig. A gyűjtemény házai között járva részesei lehettek az egykori paraszti világnak. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják őseink életmódját, találkozhattok a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, a Szatócsbolt pedig egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal várja a látogatókat.