Szemünknek is élvezet – a budapesti fürdők építészeti csodái

A korabeli Császár Fürdő eredeti épülete még 1669-ben, a török időkben a tűzvész martaléka lett, ezt követően nagyon sokáig elhanyagolt állapotban volt, csak a 19. században kezdtek el gondot fordítani rá. Többszöri átalakítás után, 1841-ben elhatározták, hogy teljesen átépítik a fürdőt, a munkára pedig a már akkor is jó nevű építészt Hild Józsefet kérték fel, akinek a nevét a pesti Duna-part legszebb épületei fémjelezték. Az építész megtartotta a korábbi török fürdőépületet és belefoglalta az új részbe. A félkör alakban kialakított oszlopos épület a fürdőidényben kiváló szórakozóhely volt, ahol reggeltől estig katonazenekar muzsikája mellett töltötték idejüket a fürdővendégek, a főváros társadalmi életének kiválóságai. Hild vigalmi helyekkel valamint gőzfürdővel és férfi-női uszodákkal is ellátott alkotása sokáig Magyarország leghíresebb és legkedveltebb fürdője volt. Sajnos a későbbi átalakítások sok mindent eltüntettek Hild eredeti terveiből, de a gyógyudvar és a medencék alapjai mind a mai napig őrzik emlékét. A Császár fürdő épületkomplexumának emlékei az Irgalmasok Veli Bej Fürdőjének épületében lelhetők fel ma.

A 19. század másik nagy fürdő-építésze Ybl Miklós volt. Korai romantikus korszakának pompás alkotása volt a Rác fürdő toldalékaként megépült gőzfürdői rész. Ybl az egykori török fürdőt építette át és törekedett arra, hogy annak hangulatából minél több megmaradjon. Számára a gyógyulás, a pihenés és a kulturált kikapcsolódás hangulati elemei szervesen összekapcsolódtak a történelem és a hagyományok tiszteletével. Nagyon sok gondot fordított a fényhatásokra és több helyütt akkor reform megoldásnak számító üvegkupolát épített, hogy minél több természetes fény jusson a medencékhez.

 

A Rác-fürdő romantikus és neoreneszánsz részei Ybl Miklós munkáját dicsérik, melyek két fázisban, 1865-ben és 1870-ben készültek el. Az Ybl-kupola és tusolócsarnok romantikus, csipkés boltíveinek mindössze 30-40 százaléka maradt fenn a 20. század során elszenvedett pusztulásokat követően. A Rác-fürdő komoly felújításon esett át az ezredforduló után, de jogi problémák miatt sajnos hosszú évek óta zárva tart.

A 19. század végére az is nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy érdeklődés, a gyógyulni vágyók serege szükségessé teszik a főváros egyik legkedveltebb fürdője az Artézi Fürdő, vagyis a mai Széchenyi fürdő jelentős átépítését és bővítését. A feladatra Czigler Győzőt kérték fel, aki hagyományos megoldásokat alkalmazva egy neobarokk épületben álmodta meg a Városliget fürdőjének világát. A ligetet keresztülszelő, ünnepélyes homlokzatnak, a bejárati kupolának és a kétoldali épületszárnyaknak köszönhetően elegáns palotaként magasodik a főváros legnagyobb parkja fölé a Széchenyi fürdő. Eredetileg nemek szerint elkülönítve gőz és népfürdőket alakítottak ki, előbbiek a díszes főépületben, utóbbiak a hátsó, puritánabb szárnyban működtek. Megépítésekor is több belső medencével rendelkezett a fürdő, melyekben különböző hőmérsékletű vízben gyógyulhattak a vendégek. A fürdő külső medencéit az 1920-as években, Francsek Imre tervei alapján építették a Széchenyi fürdőhöz.

Széchenyi fürdő

A mai elegáns Gellért gyógyfürdő területén már évszázadok óta „áztatják” és gyógyítják magukat az emberek, bár eredetileg Sáros fürdőként ismerték a helyet. Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonában volt, majd a főváros tulajdonába került. 1894-ben a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) építésekor a fürdőt lebontották, helyén 1914-ben épült fel a Gellért Hotel és Gyógyfürdő, Sterk Izidor, valamint Hegedűs Ármin és Sebestyén Artúr tervei alapján.

Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. A kor igényeinek megfelelő, fényűzően berendezett társas-termál, valamint termál-kádfürdők álltak a nagyközönség rendelkezésére, míg az iszapkezeléseket közös helyiségben is, és külön fülkékben is igénybe vehették kiegészülve a szénsavas, a sós-, és a pezsgő fenyőfürdők lehetőségeivel. Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő és a pezsgőfürdő később épült az épülethez. 1945-ben a fürdő épülete és berendezése súlyos károkat szenvedett. Az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel, modernizálták.