Aktuális akciók
Nyári akciókNyári akciók

Ezek hazánk leghíresebb műemlékfürdői

2020. 02. 21. 18:32
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
16. századbeli török fürdők, 100 éves vidéki és fővárosi fürdők is bekerültek abba a műemléki listába, ahol Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumát, a világ egyedülálló tavát, az írók, művészek közkedvelt találkozó gyógyhelyét, illetve egy korábban közkedvelt Duna-parti strandot is megtaláljuk.
Azokat a fürdőket, melyek több mint 100 évesek, magyar neoreneszánsz vagy török stílusban épültek, műemlékfürdőnek nevezzük. Az országban több mint 10, jelenleg is üzemelő műemlékfürdő van, amelyekből jó néhány még a 16. századból, a török megszállás alatti időkből származik, de nagyon impozáns épületek maradtak ránk a 20. század elejéről is. Ezekben a fürdőkben könnyen magával ragad a történelem, izgalmas megismerni azt is, hogy milyen fürdőzési szokások voltak, miként és milyen célra használták ezeket a fürdőket akkoriban.

Széchenyi Gyógyfürdő

A Városliget északnyugati részén található Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, a Széchenyi Gyógyfürdő. Tágas, világos medencecsarnokainak kialakításán érződik a római fürdőkultúra hatása, a kádfürdőknél észrevehetjük a görögök fürdőkultúrát, a szaunák világában pedig az északi fürdőkultúra nyomai fedezhetőek fel. A gyógyfürdő kupolás épületét 1909-1913 között építették, neobarokk stílusban. Zsigmondy Vilmos mellszobra áll a főbejárattal szemben, aki a föld mélyében lévő gyógyvízkincset tárta fel. A megnyitás után a fürdő népszerűsége rohamosan nőtt, és 1919-ben már több mint 890.000 vendéget fogadott. Ma összesen 21 medencét és 10 szaunát próbálhatunk ki itt. A vendégek a több száz éves falak között élvezhetik a lágy termálvizet és a különleges vizuális effekteket, valamint az igényes elektronikus zenét, amennyiben éjszakai fürdőpartyra indulnak a Szecskába.
Ezek hazánk leghíresebb műemlékfürdői
Széchenyi Gyógyfürdő

Palatinus Gyógy-, Strand- és Hullámfürdő

2017-ben ünnepelte 100. születésnapját a margitszigeti Palatinus fürdő, mely 1919-ben nyílt meg. Duna-parti strandként 1921-ben vált igazi strandfürdővé, amikor a Margit-szigeti partszakasz egyik lekerített részén megnyitottak három medencét, köztük a nagyot, ami akkoriban Európa legnagyobb medencéjének számított. 1937-ben építették meg a mai napig működő hullámmedencét, amelynek népszerűsége azóta is töretlen. Az országban egyedülállónak számító csúszda a 80-as években épült. 2017 óta pedig fedett részleggel is bővült a népszerű fürdő, ahol a 9 nyitott medencén kívül egy 100 négyzetméteres gyógyvizes medencét, egy 60 négyzetméteres gyermekmedencét, valamint egy hideg és egy meleg vizes merülőmedencét próbálhatunk ki.

Gellért Gyógyfürdő és Uszoda

A Gellért Gyógyfürdő tápláló forrásai már az Árpád-házi királyok korában is ismertek voltak. A 18-19. században a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt Sáros Fürdő néven emlegették. A szecessziós stílusú épület 1912 és 1918 között épült, az első világháború utolsó évében az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak. Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. Zsolnay-mozaikokkal, márványoszlopokkal, díszes ablakokkal és szobrokat díszítették. A gyógyfürdő 1927-ben a mesterséges hullámfürdőt is magába foglaló strandfürdővel, 1934-ben télen-nyáron üzemelő, pezsgő vizű fedett uszodával bővült. Manapság gyógy-, úszó-, hullám-, és élménymedencét is használhatunk benne.

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda

A Rudas Gyógyfürdő nevének eredete máig tisztázatlan, bizonyos vélemények szerint a vendégeket Pestről átszállító komp rúdjára utal, más kutatók délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezést. A fürdő török neve egykor a „Zöldoszlopos fürdő” volt, amelyet azért kapott, mert a fürdőmedencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A különböző átalakítási munkák során manapság is kerültek elő a falból hasonló zöld kövek. A fürdőt azóta is folyamatosan - közel 500 éve -  használják. Olyan tartós anyagokat használtak, hogy apró javítgatásoktól eltekintve, egészen a mai napig az akkor emelt kupolás medencecsarnokban zajlik a fürdőélet. Ma is rangos látványossága Budának a műemlékké nyilvánított egykori török fürdő. 1896-ban nyílt meg az uszoda, mely akkoriban Budapest második fedett uszodája volt. A fürdő ivócsarnokát 1924-ben építették, majd 1933-ban kibővítették. Összesen 13 medencét és 10 szaunát próbálhatunk ki a Rudasban, ahol wellness, török, uszoda részleg és gyógyszolgáltatások is rendelkezésre állnak.
Ezek hazánk leghíresebb műemlékfürdői
Rudas Gyógyfürdő és Uszoda

Lukács Gyógyfürdő és Uszoda

Budapest egy másik nagy múltú gyógyfürdője a Lukács Gyógyfürdő, mely a 19. század végéig szerényen meghúzódott a Császár Fürdő mellett. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben megvásárolták a kincstártól, felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A gyógyfürdőosztályok mellett az uszoda igen kedvelt, írók, művészek találkozóhelye. 1979-ben, Budapesten az első olyan fürdő volt, amely komplex gyógyfürdőellátást biztosított. 9 medencéjét egész évben használhatjuk, illetve 11 különféle szauna áll a melegedni vágyók rendelkezésére.

Irgalmasok Veli Bej Fürdője

A Veli bej fürdő a Császár fürdő épületegyüttesének egy megmaradt egysége. 1806-ban került az Irgalmas rend kezébe, és már ekkor a kórház részét képezte. Az egykori budai törökfürdőkből hat törökfürdőnek vannak régészeti nyomai, a Veli bej is közéjük tartozik. 2012-ben teljes felújításon esett át. A fürdő 5 medencéje mellett wellness részleg áll a vendégek rendelkezésére, mely jakuzzival, két gőzkamrával, finn és infraszaunával berendezett. Az ide érkezők kikapcsolódását biztosítja a Kneipp-sétáló, a jéggéppel történő masszázs-zuhany, az úszómedence, a Tangentor-kádas, illetve a Hydroxeur-kádas kezelés is.
Ezek hazánk leghíresebb műemlékfürdői
Irgalmasok Veli Bej fürdője

Király Gyógyfürdő

A Király Gyógyfürdő eredete a török időkbe nyúlik vissza, az épületet a 16. század közepén létesítették a régi fürdőépülettel együtt. A törökök azért építették messze a forrásoktól, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. A ma is meglévő klasszicista épület 1827-ben épült, mely Budapest ostroma alatt oly mértékben megsérült, hogy  az 1950-es években teljesen fel kellett újítani. A fürdőben 3 gyógymedence, egy 5 fős jakuzzi, gőzkamra, hőlégkamrák, egy merülőmedence és napozókert is található.

Török Fürdő Eger

Az egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, a gyönyörű, arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak. A 18. században az egyház birtokába került a fürdő, akik nekiláttak a rendbehozatalának. Sajnos az egri polgárok nem sokáig élvezhették az új fürdő áldásos hatását, hiszen a 19. század második felére már csak az egyház emberei használhatták azt. A fürdő a 20. században nyitotta meg újra kapuit mindenki előtt, 1959-től kezdődően már orvosi kezelések is működtek benne. Többszöri felújítást követően még mindig áll, és hat medencével, magas színvonalú wellness-és gyógyászati szolgáltatással várja a fürdőzőket. Meglehetősen ritka, radon-tartalmú gyógyvízzel rendelkezik, és külön érdekesség, hogy hamam kezelések, azaz tradicionális török masszázsok is várják a vendégeket.
Ezek hazánk leghíresebb műemlékfürdői
Török Fürdő Eger

Árpád Fürdő

Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített szecessziós épületet, az Árpád Fürdőt - mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált - 1905-ben adtak át Székesfehérvár közönségének. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval, egy színházzal, étteremmel és nyári mozival bővítették az épületegyüttest. Leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence, melyeket 2010-ben újítottak fel. A műemlékfürdő különlegessége a mozaikcsempés tepidárium, az arab és a török pezsgőfürdő. Emellett a Patkó és Piskóta medence, valamint a szaunavilág elég klassz élményt nyújt az ide érkezőknek.

Anna Gyógy-, Termál és Élményfürdő

1879-ben, Szegeden a nagy árvíz a közfürdőket sem kímélte, ezért határozott úgy a város vezetősége, hogy pályázatot ír ki egy új közfürdő építésére. A közgyűlés a város egyik építészét Törökországba küldte, hogy tanulmányozza az ottani - még akkoriban is méltán fejlettnek tartott - fürdőkultúrát. A nehézséget az jelentette, hogy egy háromszög alakú belvárosi telken kellett egy nagy alapterületű, de nem magas épületet létrehozni. A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg, de akkor még nem aratott osztatlan sikert a szegediek körében, mivel gőzkazánjainak a füstje kellemetlen szmoggal borította be a belvárost, másrészt a kényes tetőszerkezetet folyton javítani kellett, és ez tetemes összegeket emésztett fel. 1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták azt a 944 méteres mélységű kutat, amelyből az 52 fokos gyógyvíz, az Anna-víz tör fel még ma is. 1938-ban gyógyfürdői rangra emelték. A fürdő mai elnevezése is ebből az időből ered, a termálkút vizének forgalmazója, az italmágnás Patzauer Dezső lánya után lett Anna-víz és Anna-fürdő. Egy termál-, és egy wellnessfürdő részleg kapott helyet a fürdőben, és a gyógyászati részleg is sokféle szolgáltatást kínál.

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház

A hévízi forrás és környéke a 18. század derekán a Festetics családé volt. Az első ma is fellelhető tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, és ebből az évből származik Hévíz legrégibb ismert térképe is. Hévízfürdő születési évének egyértelműen 1795-öt kell tekinteni, ekkor helyezték az első fürdőépületet a tó vizére. 1866 tavaszára felépült a tó felett tölgyfa oszlopokon álló, külön női és férfiosztállyal ellátott tükörfürdő. A fürdőt 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól. Hévíz ezután egyik évről a másikra országos hírnevet szerzett magának; ekkor épült a tó jellegzetes fürdőbejárata is. 1964 és 1968 között Hévízen felépítették hazánk akkori legmodernebb fedett fürdőjét. A hévízi gyógyítási tevékenység fokozatosan fejlődött és szélesedett ki. Ma a tavon kívül 8 különböző medencében gyógyulhatunk, és 5 szaunában melegedhetünk, ha ide látogatunk.
Ezek hazánk leghíresebb műemlékfürdői
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
Melyek hazánk leghíresebb műemlékfürdői és miért? térképen
Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel, fürdővárosokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hírekről! Kattintson az alábbi gombra...