Fürdőzzünk télen - Budapesten itt érdemes mártózni

Ha esetleg nem tudta volna, Közép-Európa legnagyobb fedett vízi témaparkja a fővárosban található. Az Aquaworld Resort Budapest vízibirodalomban 15 beltéri medence és 11 csúszda várja a vizes élmények rajongóit. Van itt hullám- és szörfmedence, sodrófolyosó meg jakuzzi, de a nyugodtabb szórakozásra vágyókról sem feledkeztek meg. A különálló szaunavilágban két gőz, finn, orosz, kültéri rönk, bio, aroma, kristály szauna és infrakabin segít fenntartani a forró hangulatot. Az élményt pedig jég és sókamra, tepidárium, illetve Kneipp-taposó teszi teljessé.

2013 őszétől a téli szezonban is üzemel a Csepeli Fürdő. Az 50 méteres úszómedencét légtartásos sátorral fedik be, így a hidegben is nyugodtan lehet úszkálni, ha pedig elfáradtunk, kifújhatjuk magunkat a 37-38 fokos kültéri termálvizes medencében vagy a szaunaházban.

A belváros közepén van egy aprócska fürdő, amiről sajnos csak ritkán hallani, pedig 2014 októberében nagy változáson esett át ez a kis létesítmény. Tavaly őszig a Dandárban csak három beltéri, viszonylag kisméretű medence és egy szauna állt a vendégek rendelkezésére, a csendes udvar kihasználatlanul árválkodott. Októbertől azonban két kültéri termál medencében is lehet mártózni, a pince pedig egy kisebb wellness részleggé változott, szauna, gőzkamra, merülő medence és pihenő található benne.

Budapest egyik kivételes gyöngyszeme a szecessziós, 1918 óta üzemelő Gellért Gyógyfürdő. Az itt feltörő "csodahatású" forrásokról már a XV. században is írtak. A törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A Gellért megnyitása óta csak egyetlen egyszer volt kényetlen bezárni egy hatalmas csőtörés miatt, még a II. világháború alatt is folyamatosan üzemelt, annak ellenére, hogy a női részleg egy belövésnél szinte teljesen elpusztult - ezt csak 2007-ben állították teljesen helyre. Ezzel szemben a férfi termálrészleg teljes épségében maradt fenn az utókornak, ezt 2008-ban adták át felújítva a nagyközönségnek. A rekonstrukciónak köszönhetően most újra régi fényükben tündökölnek a Zsolnay-pirogránit -elemei, a faszerkezetű öltözőtér és a színes ólomüveg bevilágítók.

Akárcsak a Dandár, az Irgalmasok Veli Bej Fürdője sem forog "közszájon", pedig ez a gyönyörűen felújított török fürdő vadonatúj wellness részleggel is büszkélkedhet. A Veli Bejben öt különböző vízhőmérsékletű török medence, jakuzzi, két gőzkamra, finn és infraszauna, Kneipp-sétáló és úszómedence várja a fürdőzőket.

Ha már a török fürdőknél járunk, nem szabad megfeledkezni a Király Gyógyfürdőről sem. Ezt még 1565-ben kezdte építtetni Arszlán budai pasa, majd 1796-ban került a König család birtokába, mai formáját az ő munkásságuk nyomán nyerte el a Király - nevét is róluk kapta. A fürdőnek soha nem is volt és még ma sincs saját vízbázisa, vizét a Lukács Fürdő környékéről nyeri. A Királyban három zárt gyógymedence, egy merülő medence, két gőzkamra és egy finn szauna áll a vendégek rendelkezésére.

A Lukács Gyógyfürdő és Uszoda környékén már a XII. században is gyógyítással foglalatoskodtak. A betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek itt le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. Később a török korban is működött a fürdő, ez volt Musztafa pasa közkedvelt fürdőhelye. 1884-ben a fürdő Palotay Fülöp tulajdonába került, és felépítették a gyógyszállót, a vízgyógyászati részleget, illetve átalakították az uszodát. Innentől kezdve szerte a világból özönlöttek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán. Az 1999-es felújítás óta sodrófolyosó, víz alatti pezsegtetés, nyakzuhany, masszírozó vízsugár, whirlpool, buzgárok és pezsgőágyak dobják fel a fürdőzést. 2009-ben megnyílt az új szaunavilág is.

2014 őszén minden szem a Rudasra szegeződött. Budapest régi szégyenfoltja, a hosszú évek óta árválkodó palackozóüzem végre funkciót kapott a fürdő részeként. A most létesített földszinti medencetérben két közepes méretű és két kisebb medencét alakítottak ki, a tetőteraszon pedig egyedülálló panoráma nyílik a fővárosra a pezsgőfürdőből. December végén megnyílt az új szaunavilág is, ahol különböző típusú szaunák - finn szauna, aromakabin, bioszauna - és élményzuhany várja a fürdőzőket.

Ettől függetlenül nem szabad elfeledkeznünk a Rudas központjáról, a török fürdőről, amit még a XV. században épített Szokoli Musztafa budai pasa. A nyolcszögletű medence egy tíz méter átmérőjű kupola alatt foglal helyet, a kupolát nyolc oszlop tartja. Ez a híres kötényes fürdő.

A maga 21 medencéjével a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma és egyben Pest első gyógyfürdője. A Széchenyi mostani, bámulatos épülete 1913-ban épült meg Czigler Győző tervei alapján, de a fürdő története kicsit régebbre nyúlik vissza. Először Zsigmondy Vilmos bányamérnök javaslatára végeztek a Városligetben mélyfúrásokat, majd 1881-ben ideiglenes "Artézi fürdő" működött itt, de ez hamar kevésnek bizonyult.

A Szecska gyógyvize 1246 méter mélyről 76 fokosan tör fel Budapest második legmélyebb kútjából. A víz állítólag afrodiziákumként hat - ezt egyébként a Fővárosi Állat-és Növénykert vízilovai is alátámasztják. Az állatok medencéjébe is a fürdő termálvízét töltik, ennek köszönhető, hogy az európai állatkertekben élő vízilovak jelentős része magyarországi felmenőkkel bír.

A Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont is kiváló gyógyvízzel rendelkezik, a több mint 1000 méteres mélységből feltörő 54 fokos termálvíz kiválóan alkalmas: mozgásszervi, reumatikus, emésztőszervi, bőrgyógyászati betegségek és idegpályák rehabilitációs kezelésére, sőt még az immunrendszer védekezőképességét is aktiválja. Télen fedett élmény-, két gyógy- és egy gyermekmedence várja a mártózókat.

Ha csak úszna egyet, akkor a Váci Strandfürdő és Uszoda télen is jó választás. Vize kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos kloridos termálvíz, mely összetételénél fogva idegfájdalmak esetén bír jótékony hatással. A sportolni vágyók egy 25 és 33 méteres úszómedencében róhatják a hosszokat.