Aktuális akciók
Karácsonyi ajánlatokKarácsonyi ajánlatok Karácsonyi ajándéktippekKarácsonyi ajándéktippek Fürdőbelépő ajándékbaFürdőbelépő ajándékba Szilveszteri ajánlatokSzilveszteri ajánlatok További ajánlatok

Római fürdők hányatott sorsa és fürdőemlékek a fővárosban

2017. 10. 09. 19:51
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Magyarország építészetének első virágkorát és egyben fürdőkultúránk alapját jelenti a római birodalom hagyatéka, a hódító birodalom feltárt emlékei. A rómaiak „fürdőparadicsomként” tekintettek a Kárpát-medencére. De vajon mi történt fürdőikkel a birodalom bukása után?
Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürdőt tártak fel. A római urbanizáció jellegzetessége volt Pannóniában a nagyvonalú therma építkezés. Ezek az épületek nem csupán tisztálkodási, egészségügyi célokat szolgáltak, hanem a társasági élet fontos központjai is voltak. Mindegyikben volt hideg fürdő, langyos fürdő, meleg fürdő, öltöző, izzasztó, pihenőhelyek, tornatermek, masszírozó és természetesen szentély is.
A római birodalom bukása után, a népvándorlás korában, majd a középkorban mind hazánkban, mind Európa szerte a fürdőélet hanyatlásnak indult. A vallás sokáig tiltotta a nyilvános fürdést, a fedetlen test látványát. Találunk viszont egy különleges bejegyzést Anonymus krónikáiban, amely szerint, amikor a honfoglaló magyarok átkeltek a Dunán a “felhévizekig”, tábort ütöttek. Ez azt jelenti, hogy a honfoglalás idején már tudtak őseink is az értékes vízről. A későbbi, egyes írások már “alhévíz”-ről, Buda déli forrásairól is említést tesznek.
A fürdő, a termálvíz később is fel-felbukkant a feljegyzésekben, még ha a római kori fürdők nem is tartották meg eredeti jellegüket és rendeltetésüket. II. Endre leányának, Erzsébetnek tiszteletére alhévízen építtetett fürdőt, Zsigmond király idején pedig a budai fürdők már erőteljesebb virágzásnak indultak. Az ő uralkodása idején vált Buda királyi székhellyé, ez pedig felpezsdítette a kor fürdőkultúráját is. Ebből a korból való egy budai, vár közeli “therma” tán legkorábbi metszeti ábrázolása. A mai Rác-fürdő elődjét, Mátyás-király korában, “királyi-fürdőnek” említették, mivel rendeletére fedett folyosó kötötte össze a fürdőt a palotával.
Fürdéstörténetünk második nagy korszaka a törökök által megült területek forrásaiból virágzott ki. A török fürdők korábban volt források mellé, vagy fürdők helyére épültek általában. A ránk maradt, még üzemelő török fürdők közül a legjelentősebb a Rudas fürdő, a kutatások ennek esetében is megállapították, hogy itt a török idők előtt már fürdő állott. Feltárások valószínűsítik, hogy a fürdő már a török hódoltság előtt létezett. A török fürdők nagy része a régi római kori fürdők romjain épült, sok esetben a magyar királyi építészeti alkotások alkotóelemeinek felhasználása mellett a római emlékek beépítésével.
Római fürdők hányatott sorsa és fürdőemlékek a fővárosban
Rudas fürdő
A főváros területén eddig talált római kori fürdők első régészeti feltárása Mária Terézia uralkodása alatt, 1778-ban történt. Már ekkor felszínre került a fürdő 48 helyisége, az izzasztókamra és a padlófűtés is. Ma itt található a fürdőmúzeum, a Thermae Maiores. Az aquincumi legio fürdőjét ma már csaknem teljes mértékben ismerjük. Tornacsarnok (palaestra), hideg, langyos és forró vizű medencék, fürdőkádak, izzasztókamra és tágas, padlófűtéssel ellátott termek szolgálták a katonák felfrissülését. Itt bőséges lehetőségük nyílt a testgyakorlásra, és a tisztálkodásra. A római kori fürdők közül a Hajógyári-sziget helytartói palotájának fürdője, valamint a Csúcs-hegyi római villa fürdője csak a kutató régészek számára villant meg évezredek homályából, rövid időre, ezeket ugyanis állaguk megőrzésével, visszatemették.
Nyitóképünk Muraközy Éva rajza.

Szóljon hozzá