Török pasáktól a gyógyító orvosokig – a Király Gyógyfürdő rövid története

Budán, a Fő utcában található Király fürdő Budapest egyik legrégebbi fürdője, amelynek területén egykor egy római település állt az Aquincumba vezető út mentén. A római emlék helyére a XVI. században a törökök emelték a fürdő fő épületeit. 1565-ben Buda városfalain belül Arszlán budai pasa kezdte meg a török emlékeket ma is őrző épületegyüttes megalkotását. A pasa hamamot, azaz tisztasági fürdőt építtetett, de sajnos a munkák befejezését már nem érte meg, a szultán parancsára kivégeztették. Helyét Szokoli Musztafa pasa vette át, a fürdőt az ő irányítása idején, 1566-ban fejezték be. Az akkor ismert termálvizes forrásoktól távol létesítették, de nagyon okosan választották meg a helyszínt, hiszen a városfalon belüli elhelyezkedés lehetővé tette az ostromok alatt is a fürdőhasználatot. Vizét az építéskor és jelenleg is a Szent Lukács gyógyfürdő térségében feltárt hévizes kutakból biztosították.

A Király fürdőnek nincs saját gyógyforrása, a vizet onnan nyerték már a törökök is, ahonnan a Lukács fürdő gyógyvize érkezik. A török pasa építészei a nyolc boltívvel alátámasztott ilidzsét keramittal fedett rózsaszín kupolával fedték le. A medencébe négy oroszlánfej spriccelte be négy kőkádba éjjel-nappal a forró termálvizet. Azt kevesen tudják, hogy a Király fürdő mellékházában a XVII. században élt egy török költő, aki rajongott Budáért. Imádatát még egy versben is kifejezte, azt írva benne:
„És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!
Brussza hévize-pocsolya őhozzája!”.
Ebből is látszik, mekkora becsben tartották a törökök a budai fürdőt.

Néhány évtizeddel később, amikor sikerült kiűzni a törököket Budáról, a fürdő előbb I. Lipót császárra, majd az ő adományozó kedvének köszönhetően az ő háziorvosára, Illmer Frigyes Ferdinándra szállt. A legtöbb török emlék – talán mert nem jó dolgok emlékét őrizte - hamar megsemmisült a magyar fővárosban. A fürdést a keresztény hit nem követelte meg úgy, ahogy az iszlám, de nem is tiltotta, így a gyönyörű török fürdő megmenekült a bontástól a török kiűzése után is. A Király Gyógyfürdő a 18. századik többször is gazdát cserélt, majd 1796-ban került a König családhoz, ők terveztették és építtették fel a ma is ismert fürdőkomplexumot. A fürdő (König+bad) magyarosított nevét (Király+fürdő) erről a családról kapta.

Az új tulajdonosok az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hoztak létre az egykori törökfürdő helyén. Egy akkor újszerű klasszicista épületszárnnyal bővítették ki az eredeti épületet, ekkor készült a Fő utcai homlokzat is. Később Budapest ostroma alatt az épület erősen megsérült, a háború után, az 1950-es években teljesen fel kellett újítani. Ez volt az utolsó teljes körű rekonstrukció, amelyen az épület átesett, így évek óta szerepelt már a tervek között a Király Gyógyfürdő megújítása. 2017-ben készültek el a koncepciótervek, végül a 4 pályázatból öt került a nyertesek közé. A Király Gyógyfürdő a felújítás kezdetétől számítva két év után áll majd újra a vendégek rendelkezésére.