Így hódított meg minket az egri törökfürdő

Kezdjük ott, hogyan került oda. Dobó István és serege 1552-es sikerei után az 1500-as évek végén Eger mégiscsak török uralom alá került. A törökök, mint mindenütt, itt is azonnal megteremtettek mindent, amire szükségük volt. Dzsámi és minaret épült, s mivel Egerben már régóta ismert volt a termálvíz, a pasa az 1600-as évek elején fürdőt is emeltetett. Van egy, a városról 1617-ben készült metszet, amin külön feltüntették a városkapun kívül álló, kör alakú, kupolás épületet, amely a felirata szerint "Balneum", azaz fürdő.

A törököknél vallásuk elengedhetetlen része a fürdőkultúra, ezért ha tehették, a meghódított területeken is fürdőket emeltek. Országunkban több fürdőt is építettek, köszönhetően a hatalmas gyógyvíz készletnek. A törökök Budán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben építettek fürdőket, melyek közül ma már csak a budai és az egri fürdő működik. Az egri Török Fürdőben a radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek alatt tör fel három helyen, a mai Török-medence, a "Tükör medence" és a Pezsgő-fürdő medence alatt.

100 évvel a fürdő alapítása után, amikor a törökök elhagyták az országot a fürdőt birtokba vették a magyarok. A Rákóczi szabadságharc idején állítólag többször is járt itt a fejedelem, hiszen az általa felszabadított országrésznek Eger volt a központja. Ittlétekor ő is és tisztjei is sokat látogatták a fürdőt. Sajnos a fürdő egy idő után romlásnak indult, s bár 1742-ben elkezdődött az épület helyreállítása és kiegészítése, az egri törökfürdő pusztulásnak indult.

A zilált évszázadok nem tettek jót az épületnek, teteje beomlott, falai és medencéi nagyon rossz állapotba kerültek, de vizének még ekkor is csodájára jártak. Végül a 18. században az egyház birtokába került a fürdő, akik végre – tőlük telhetően nekiláttak a rendbehozatalnak. A fürdő hibáit kijavították, új tetőt építettek, valamint új részekkel egészítették ki a törökfürdőt. Sajnos az egri polgárok nem sokáig élvezhették az új fürdő áldásos hatását, hiszen a 19. század második felére már csak az egyház emberei használhatták azt. Eger polgárai a meleg vizű tó vizébe kényszerültek.

A fürdő a 20. században nyitotta meg újra kapuit mindenki előtt. 1959-től kezdődően már orvosi kezelések is működtek,1965-ben, a hajdani ilidzsához egy úgynevezett nyaktaggal kapcsoltan, a déli irányban megépült a Markoth Ferenc Kórház részeként a Reumatológia fekvőbeteg ellátó osztály is. Ekkor készült el az ilidzsa régészeti feltárása is, és a rekonstrukciót követően 1979-től az osztály részeként újra működhetett a törökfürdő. A fürdő a rekonstrukció során kapja vissza a törökkorban volt magas kupoláját, és belülről mintegy 200 ezer darab aranyszínű mozaikkal ékesítik.

A felújítást néhány évvel ezelőtt ismételték, a korábbinál sokkal jobban odafigyelve a korhű helyreállításra, így Arnaut pasa fürdőjét ma már fantasztikus pompájában látogathatjuk. A fürdő továbbra is végez járó beteg szakellátást, de emellett bőségesen ad lehetőséget az épület idegenforgalmi célú bemutatására, valamint a wellness igények kielégítésére is.