Hét titok Budapest gyógyfürdőinek történetéből
Hallottak róla, hogy a ma oly elegáns Gellért Gyógyfürdőt egykoron a nem túl megtisztelő „sáros” jelzővel illették? A közkedvelt Szecska vízében állatok fürödtek, a Lukács Gyógyfürdő vize pedig már a római hódítók egészségét is szolgálta. Jöjjön hét érdekes momentum a főváros fürdőinek történetéből!
A nemzetközileg is nagyon kedvelt Rudas Gyógyfürdő elnevezésén évtizedek óta törik a fejüket a szakemberek. A fürdő török kori neve „Zöld oszlopos fürdő” volt, melyet a régészek szerint a ma már nem létező díszítő elemről kaphatott a fürdő. Az oszlop helyét ma is jelzik a falakba épített, jól látható zöld kövek. Jelenlegi neve, a Rudas fürdő kialakulásával kapcsolatban több felvetés is él, a lehetséges változatok egyike, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét. Más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt „Rudna ilidzse” (ásványos fürdő) névből alakult ki – kis áthallással – a mai elnevezés.
A csodás Széchenyi Gyógyfürdő egyik legérdekesebb története – bármilyen furcsa – a vízilovakhoz kötődik. Népi legendák úgy tartják, hogy a Széchenyi Gyógyfürdő termálvize afrodiziákum is, amit a közeli állatkert is kihasznál. Állítólag a park vízilovai is ebben a vízben dagonyáztak, így hát nem csoda, hogy az európai állatkertekben élő vízilovak jelentős része magyarországi ősöktől származik.
A Gellért Gyógyfürdő a 19. században már Európa legmodernebb fürdőjének számított. Ki hinné, hogy alig egy évszázaddal korábban még „Sárosfürdőnek” nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt? A fürdőt ekkoriban még nem az előkelők, hanem a szegényebb rétegek látogatták és gyógyításra használták. Feljegyzések szerint még „használati útmutató” is volt a Gellért vízéhez, úgy tartották, addig kell benne fürödni, amíg az ember bőre szép piros nem lesz, utána pedig addig kell pihenni a parton, amíg a pír el nem múlik.
A budai Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást, a mai Császár-Komjádi Béla Sportuszoda és a Lukács Gyógyfürdő területét. A forrás később sem maradt kihasználatlanul, a honfoglalás idején Felhévíz település állt ezen a helyen, a fürdőt eleink is használták. A XII. században pedig gyógyítással foglalkozó lovagrendek telepedtek le itt a történelmi források szerint, akik a kolostoraik mellé fürdőt, kórházat is építettek, kihasználva a víz gyógyító erejét.
A Csillaghegyi Strandfürdő forrásainak története is egészen a Római korig nyúlik vissza. Régi írások és mondák tanúsága szerint már ekkor is ismerték e forrást, és vízvezeték szállította annak vizét a közeli Aquincumba. A hatalmas Róma helytartói itt fürdőt is építettek, melynek vizét e forrás szolgáltatta. Nevét később az Árpádok korában, a környék népe közt élő rege szerint azért kapta, mert mondák szerint Árpád, a honfoglaló, itt a közelben nyugossza örök álmát.
Ha már Aquincum, a mai Római Strandfürdő területe is ismert vízadó térség volt a hódítók idején. Mai neve arra emlékeztet, hogy a rómaiak már a II. században fürdőházat építettek itt a Duna partján. A források környékét szent helyként tisztelték, a régészek a fürdő területén meg is találták a szentély alapfalait. Mátyás király korában a területen levő tó partján kórházat létesítettek.
Újabb eredetű a belvárosi Dandár Gyógyfürdő, amelyet tisztálkodási céllal építettek a múlt század elején. Budapest Székesfőváros Közmunka Tanácsa 1928-ban határozatot hozott népfürdők létrehozásáról, melyekben olcsón lehet biztosítani a higiéniailag szükséges fürdési lehetőséget. Ezen program keretében elsőként ezt a fürdőt építették meg, amelynek üzemeltetéséhez szükséges gyógyvizet tartálykocsikkal a Széchenyi Gyógyfürdőt ellátó mélyfúrásos kúttól szállították. 1978-ban a fürdőt felújították, a vízellátást a közeli Közraktár utcában lévő, kifejezetten erre a célra létesített, kútból oldották meg.
Képek forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.104 (Klösz György felvétele, 1913.) (1); Fortepan (Jurányi Attila, 1920) (2);
Fürdőajánló
Széchenyi GyógyfürdőRudas Gyógyfürdő és Uszoda
Dandár Gyógyfürdő
Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Lukács Gyógyfürdő és Uszoda
Csillaghegyi Fürdő és Strand
Római Strandfürdő
Látnivalók a közelben
VárosligetLánchíd
Budai Arborétum
Vasas Jégcentrum - Jégpalota
Dohány utcai zsinagóga
Közlekedési Múzeum
Pólus Filmszínház
Gellérthegy és a Citadella
Andrássy út
Parlament
Tutanhamon Rejtélye és Kincsei Kiállítás
Rákospalotai Múzeum
Fodrász Múzeum
Király Étterem
Kispesti Kisszínház
Margit-sziget
Újpesti Lepkemúzeum
Le Petit Bistro
Hősök tere
Budai Vár és Mátyás-templom
Építők Margitszigeti Diák Kajak Club
Széchenyi-hegyi Gyermekvasút
MOKKA Café & Restaurant
Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel, fürdővárosokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hírekről! Kattintson az alábbi gombra...
